A bíróság kedden kihirdetett precedensértékű ítéletében aránytalannak ítélte meg az intézkedést, azt, hogy konkrét gyanútól függetlenül ipari kamerák pásztázzák a levélfeldolgozókat az egyik berlini egységnél, ahol 650 munkavállaló válogatja, szortírozza a küldeményeket. A bíróság szerint az intézkedéssel személyiségi jogokat is sértettek volna.
A posta arra hivatkozott, hogy reklamálások esetén használták volna fel a felvételeket. A kamerákat heti ötven órán át működtették volna, de a munkavállaló nem tudta volna, hogy a kamera éppen be van-e kapcsolva, vagy nincs. A felvételeket maximum nyolc hétig őrizték volna.
Az üzemi tanács tiltakozott az intézkedés ellen, s bár alacsonyabb szinteken sorra kudarcot szenvedett, a legfőbb munkaügyi bíróság igazat adott a protestálóknak.