Tanulj meg újrakezdeni!

Hogy mennyi ideig tartson és milyen módon történjen a normális értelemben vett "siratás", az megint egyénenként változó. Vannak, akik erőfeszítések nélkül túlteszik magukat a szakításon, vannak azonban olyanok, akik kívülálló szemlélődők számára is fájdalmasan ható hosszúsággal gyászolnak, és alig tudják visszaterelni életüket a megfelelő mederbe. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felépülés hosszúsága nem mutatója annak, hogy mennyire szerettük az elvesztett kedvest.

Téged is most hagyott el a barátod? Nem tudod, miért? Szeretnéd, hogy olyan valaki adjon tanácsot, aki meg van arról győződve, hogy mindenhez ért? Írj levelet a Női Lapozó Facér Pasijának, aki sohasem téved, ráadásul él-hal azért, hogy női gondokon segítsen!

Ne sajnáld magad és ne próbálj bosszút állni!

Adj egy kis időt magadnak ahhoz, hogy áttekintsd az elvesztett kapcsolat dolgait, de utána hagyd abba az azon való meditálást, hogy vajon mit tehettél volna, hogy a kapcsolat megmaradjon. Vannak kapcsolatok, amik egyszerűen nem működnek, és nem is arra teremtettek, hogy működjenek, hanem hogy valamit megtanítsanak.

Ne várj arra, hogy egyszer majd visszatér!

Attól függ, hogyan zajlott le a szakítás, és hogy milyen is volt az illető előélete. Ha a telefonok ritkultak vagy személytelenekké váltak, akkor vedd a lapot. Hagyj neki teret. Ha vissza akar térni az életedbe, akkor úgyis megteszi azt a lépést. Akkor kell majd választanunk. De lehet, hogy addigra már másfelé fordul az érdeklődésed és életed, és már nem is nagyon akarod az újrakezdést. Megtörténhet ez is.