Egy mondás ismét beigazolódott: utolsókból lettek az elsők, ugyanis a több mint harmincszoros jugoszláv bajnok Crvena Zvezda a fürstenfeldiek visszalépése miatt amolyan beugróként jött, látott és győzött. Méghozzá veretlenül és megérdemelten.
Az első játéknapra sorsolták a legnagyobb derbit, azaz a Falco - Crvena Zvezda meccset. Meg is telt a Sugár úti csarnok, és a szurkolók legnagyobb örömére öt perccel a találkozó vége előtt még a sárga-feketék mentek vagy tíz ponttal. Aztán letámadtak a plávik, megzavarva ezzel Srecko Sekulovic tanítványait, és kiharcolták a hosszabbítást (94-94). A vendégek pedig ott folytatták, ahol negyven perc után abbahagyták, robogtak és agresszíven védekeztek. El is könyvelhették a győzelemért járó két pontot, ám jegyezzük meg, hogy az új falcós szerzemény, Stephens vezérletével nagyon jól küzdöttek a vendéglátók. (99-108).
Időközben a MAFC megverte az Oberwartot (110-94), majd a második napon ugyanezt tette az osztrákokkal a Zvezda is (102-79). Szombaton este azonban meglepetés született: a MAFC végig jobb játékot produkálva megverte a továbbra is Kálmán nélkül viaskodó, és szemmel láthatóan fáradt, fásult csapat benyomását keltő Falcót. A hazaiak a találkozó folyamán egyetlen egyszer vezettek, három másodperccel a végső dudaszó megszólalása előtt Gráczer triplája ugrasztotta talpra a nagyérdeműt, egy ziccerre azonban még tellett Zsoldos András fiaitól (90-91).
Vasárnap a két-két győzelemmel álló Crvena Zvezda és a MAFC amolyan döntőt játszott. Huszonöt percig tudta tartani a lépést az Ehlers irányította műegyetemi csapat, ekkor megléptek a "Vörös Csillagosok", és az utolsó mérkőzés végeredményétől függetlenül elkönyvelhették a tornagyőzelmet. A harmadik helyet eldöntő derbin a Falco megverte a rengeteg fiatalt felvonultató Oberwartot (108-65).
A házigazda Falco, függetlenül attól, hogy két vereséget szenvedtek a sárgák, nagyon jó csapat benyomását keltette. Mint azt Sekulovic edző elmondta pár hét még hátravan a bajnoki rajtig (van is mit dolgozni), ám véleménye szerint erősebb lesz az idei Falco a tavalyinál. Mindezt alá is támasztották a látottak, noha most megint nem a végeredményekről beszélünk.
Kálmán továbbra is sérült, Pankáron pedig észrevehetőek a válogatottnál eltöltött, alapozás nélküli hetek. A Fürstenfeldtől érkezett Greg Stephens azonban letette névjegyét a Sugár úti csarnokban. Remekül irányított, parádés passzokkal nullázta le az ellenfelek védelmét, és minden szituációból magabiztosan ontotta a kosarakat.
Wiley-t ismerték Szombathelyen, ám az, aki a nyáron visszaérkezett Detroitból, az egy másik DuJuan volt. Kőkemény edzésmunka, fegyelmezett és elszánt játék, tehát csupa pozitívum.
A kezdősor egyetlen nagy kérdőjele Josip Lovric szerepeltetése. Amennyire meghatározó egy találkozó során a center játékának minősége, annyira nem tudott megfelelni a horvát óriás az elvárásoknak.
A kispad játékerejének növekedése lehet a Falco legnagyobb erénye. Az ex-körmendi irányító Gráczer Zsolt bátran vállalja (és jó százalékkal értékesíti) a triplákat, Dénes Gábor az edzőmérkőzéseken mutatott kezdeti passzivitását levetkőzve újra tavalyi önmagát hozta, Henrik pedig már tétmérkőzéseken is biztoskezű végrehajtónak számít.
Lovric szürke szerepléséhez még egy adalék: a fiatal, Sopronból igazolt Sallai Gábor többet mutatott mindabból, amit az ötös poszton egy edző elvár játékosától. Örömteli, hogy szóhoz jutott, sőt élt is a lehetőséggel Molnár Gábor és Horváth Bence is.
A torna végeredménye:
1. Crvena Zvezda (jugoszláv) 6 pont
2. MAFC 5 pont
3. Falco KC 4 pont
4. Oberwart (osztrák) 3 pont
A torna legeredményesebb játékosa: Greg Stephens (Falco)
A torna legjobb játékosa: Srdan Jovanovic (Crvena Zvezda)
A torna legjobb hazai játékosa: Greg Stephens (Falco KC)
Unger Tamás
Korábban: