Staffan Olsson hét góllal vette ki a részét a győzelemből |
Hazudnánk, ha azt állítanánk, az ötödik férfikézilabda Európa-bajnokság fináléjában bárki is adott volna esélyt a német válogatottnak. Hiszen Svédország nemcsak címvédőként, de házigazdaként is a kontinensviadal kiemelkedő favoritjának számított, míg a németek az utóbbi évek gyengébb teljesítménye után meglepően jól szerepeltek a jonköpingi csoportmérkőzéseken, majd a västerasi középdöntők során.
Persze mindkét nemzet sportsajtója próbált pozitívumokat keresni a finálé előtt. A svédek hivatkoztak a már említett hazai pálya előnyére és címvédő mivoltukra is, de az igazi erőt az eddigi egyetlen svéd-német döntőből merítették. A két válogatott ugyanis már találkozott egymással, még az 1954-es, második világbajnokságon, akkor a Curt Wadmark irányította svéd válogatott (soraiban Brusberggel, Mattsonnal, Lindkvisttel vagy éppen Stockenberggel) 17-14-re nyert.
Németországban a statisztika ezt a negyvennyolc évvel korábbi fiaskót leszámítva "csak a szépre emlékeztek", mondván február 3-án már találkozott egymással a két együttes: 1973-ben Brémában 19-14-re nyertek. Sőt, a germánok utolsó svédek elleni sikerét 1999 márciusában éppen Svédországban, Skövdében aratták (21-19).
A két együttes persze nem volt ismeretlen egymás előtt sem, hiszen a számtalan világeseményen való találkozás mellett nem elhanyagolható tény az sem, hogy négy-négy svéd két német sztárcsapatban szerepel: Wislander, Olsson, Petersson és Lövgren Kielben, Lindgren, Larsson, Gentzel, valamint Vranjes a Nordhornban.
"Álomdöntő lesz" - ígérte Petersson, és nem tévedett. A találkozó első találatát tizennégyezer őrjöngő svéd szurkoló előtt Lövgren büntetőből szerezte, ám Zerbe és Kretzschmar révén fordítottak a németek (1-2). Az első fordulópontot a találkozó első kiállítása jelentette, meglepetésre a svédek emberhátrányból Vanjes és Frandesjö találataival megléptek 7-5-re. Ráadásul Svensson kapus szenzációsan, közel ötven százalékos teljesítménnyel védett. A huszonharmadik percben Wislander találata már 11-8-as előnyt jelentett, ám ezúttal fordított előjellel, német emberhátrányból támadtak fel Heiner Brand fiai. 11-11-nél utolérte, míg az utolsó másodpercekben Dragunski találatával 14-13-ra sovány előnnyel vonulhatott pihenőre a német együttes.
Dragunski amúgy is nagy húzás volt Brandt részéről, hiszen a beállós a fináléig mindössze négy találkozón kapott játéklehetőséget, összesen öt gólt dobott. Erre a döntőben a huszonötödik percben Dragunski beállt, dobott hat gólt, "csinált" néhány kiállítást és hetest. Fantasztikus teljesítmény!
A félidőben Bengt Johansson mester - hasonlóan az elődöntőhöz - kapust cserélt, és a második játékrészben Gentzel állt a háló elé. Hét percig maradt észrevétlen, ekkor 17-16-os vezetésnél Wislandert kiállította a macedón Nacsevszki testvérpár, Dragunski két tökéletes ziccerét viszont Gentzel hatástalanította. Érdekes módon a németek első emberelőnyös góljukat a negyvenedik percben szerezték, ez olyan lökést adott, hogy 20-17-re meg is léptek.
Feltámadt a hazai közönség, a csapat pedig fergeteges 6-1-es részeredményt produkálva kilenc perc alatt 23-21-re megfordította az eredményt. De hogyan! A Stephan kiállítása miatt hátrányban játszó vendégek ugyanis rosszul cseréltek, ez újabb kiállítást eredményezett. Majd Kehrman is szabálytalankodott, így akadt olyan periódus, amikor hat svéddel szemben mindössze három német vette fel a harcot. Hat perccel a vége előtt 25-22-nél a hazai szurkolók örömtáncot lejtettek már a lelátón, ám ez nem tévesztette meg Kretzschmarékat, akik négy gólt dobtak és egyet sem kaptak, így fél perccel a vége előtt már 26-25-re vezettek.
Fél perccel a vége előtt svéd kézen vándorolhatott a labda, Staffan Olsson pedig kegyetlenül "bemészárolta" a labdát. Fritz kapus (akinek teljesítményét az utolsó percekben csak szuperlatívuszokkal lehet jellemezni) a hálóból kicsorgó labdát előre vágta, Kehrmann pedig középkezdésből az üres kapuba talált... volna. A macedón bírók ugyanis érvénytelenítették a találatot - ez a jelenet a sydneyi olimpia magyar-osztrák női negyeddöntőjére emlékeztetett, ahol hasonló szituációban Fridrikas gólját érvénytelenítették (szerencsénkre).
Öt perc pihenő után 26-26-ról folytatódott a találkozó. Az első öt percben Vranjes, Lövgren és Olsson találatára csupán Kretzschmar, valamint Baur tudott válaszolni (29-28). A ráadás második részében már csak egy csapat és kis túlzással egy játékos volt a pályán. Ljubomir Vranjes, a svédek 166 cm magas irányítója lőtt két gólt, labdát szerzett, hetest harcolt ki oroszlánrészt vállalva a 33-30-as győzelemből.
Svédország az eddigi öt Európa-bajnokságból négyet megnyert, ráadásul hármat zsinórban. A németek bánkódnak, de ha arra gondolnak, hogy az Eb-k során eddig csupán egy bronzéremre futotta (még 1998-ban), akkor feltétlenül elégedetten kell, hogy hazautazzanak. És érdemes megfogadniuk Uwe Schwenker, a Kiel menedzserének tanácsát, aki azt mondta: "Ennek a válogatottnak muszáj együtt maradni!"
Erről már csak a nagy öregeket, többek között Zerbét kell meggyőzni...
A harmadik helyért:
Dánia - Izland 29:22 (13:11)
Az Eb All Star-csapata:
kapus: Peter Gentzel (svéd)
bal szélső: Lars Christiansen (dán)
bal átlövő: Stefan Lövgren (svéd)
beállós: Daniel Stefan (német)
irányító: Magnus Wilander (svéd)
jobb átlövő: Olafur Stefansson (izlandi)
jobb szélső: Gyenyisz Krivoslikov (orosz)
a legértékesebb játékos: Wislander
gólkirály: Stefansson és Lövgren 57-57 találattal
Az Eb végeredménye:
1. Svédország
2. Németország
3. Dánia
4. Izland
5. Oroszország
6. Franciaország
Korábban:
Oroszország ötödik a kézi-Eb-n
Pincési László