Játék
Mutasd meg, mit tudsz! Legyen a tiéd a legjobb csapat!Az első, szembeötlő probléma a telt ház hiánya volt. Illetve nem is az, hogy a közel 8000 ezer jegy mindegyike nem került értékesítésre, hanem, hogy a bennlévő 4-5000 szurkoló hangja valósággal elveszett az arénában, mondhatni: nem zúgott annyira, mint egy évvel korábban Fehérvárott vagy Dunaújvárosban. Amúgy maga a Budapest Sportaréna szép épület, első látásra ugyan a falak betondzsungele ijesztően hat, ám az összkép remek. Persze a puha bársonyülőkék arról árulkodnak, elsősorban nem a sport számára építették a csarnokot. A lelátó kialakítása még a szerényebb pénztárcájúak számára is okozhat pozitív meglepetést, hiszen a jó helyek közelebb hozzák az eseményt, a felső karéjba szorulók viszont boldogok lehetnek, hiszen az előttük ülők fejei nem lógnak bele a "képbe".
Az eredményjelző már Amerikát idézi, a multifunkciós, a pálya közepénél felfüggesztett szerkezet azonban egyelőre csak reklámfilmek bejátszására és az eredmény, valamint az idő jelzésére szolgál (ahogy a neve jelzi), sajnos a szurkolók nem részesülhetnek abban a kegyben, hogy a gólszerzők neveit is olvashassák. A sajtóhelyek elhelyezése megfelelő, már aki bejuthat oda, hiszen a nem éppen tökéletes szervezés miatt akadtak olyan orgánumok, amelyek még akkreditációt sem kaptak, noha egyáltalán nem biztos, hogy ezzel velük, inkább olvasóikkal toltak ki az illetékesek...
A legkellemesebb meglepetés az udvarias biztonsági emberek viselkedése, segítőkészek, az már a legkevésbé rajtuk múlik, hogy akadnak még így is problémák. Például a tiszteletjegyesek órákat is keringhetnek, a jegyükön szereplő szektorszám ugyanis nem létezik, így egy röpke őr(s)gyűlés sem segíthet azon, hol foglalhatnak helyet.
A legfurcsább azonban feltétlenül a magyar mérkőzésre való felkészülés. A megvásárolt jegyek elméletileg három mérkőzésre szólnak, ám a lelátón az első két mérkőzésen (legalábbis kedden így történt, s nem valószínű, hogy ez megváltozna) még diákcsoportok tüsténkednek, tanáraik vezetésével, kettes oszlopokban érkezve és távozva - márpedig nem valószínű, hogy számukra megvásárolták a tiketteket. A nap második mérkőzésének végeztével, úgy hat óra magasságában aztán mindenkit kiterelnek az Aréna területéről - aki fifikás, az csak az épület elé megy, s nem távolabb, akkor ugyanis kettős kordonon kell visszaverekednie magát. A szervezés szerint ugyanis a magyar mérkőzés előtt újabb jegy- és táskavizsgálat, illetve motozás szükségeltetik. Az értelmét senki sem tudja, a hollandok elleni találkozót megelőzően a megérkező szurkolók kétségbeesetten azt találgatták, tűz- vagy bombariadó miatt szobrozik a nézősereg közel egy órát a bejárat előtt...
Ami a jegyeket illeti, egyelőre csak alaptalan pletykák kaptak lábra, kedd délután ugyanis még mindig lehetett vásárolni a románok elleni összecsapásra a legolcsóbb bilétából (1500 forintért), azaz érdemes eljutni a BS előtti jegypénztárhoz. Persze hosszú távra tervezni nem érdemes: a pénztárosnő szigorú tekintete és szavai nyomatékosítják az emberben, a hétfői, lengyelek elleni derbire még nem kezdődött meg az árusítás.
|
Pincési László
[origo]