Benedek Tibor 1994-ben a mostani ellenfél edzője, Kovács István keze alatt nyert BEK-et. Akkor is, most is ő volt a mezőny legjobbja - más kérdés, hogy utóbbi bravúrjával nem biztos, hogy megörvendeztette a magyar pólórajongókat.
- Csak taktikázott, amikor a döntő előtt a Dominót tartotta nagy esélyesnek?
- Dehogy taktikáztam. A Honvéd majdnem azonos az olimpiai bajnok magyar válogatottal. Mi pedig a napokban 3.2-re elbukott olasz bajnoki döntőben annyira kifáradtunk, hogy reálisan aligha várhattunk magunktól jó játékot.
- Kokó szerint már a döntőbe is óriási mázlival jutottak be.
- Ez így igaz. Nyolc másodperc volt hátra a Mladost elleni elődöntőből, egál állásnál emberelőnyben támadhattak a horvátok. Ekkor azonban eladták a labdát, mi lefordultunk, és Ikodinovic belőtte a győztes gólt. Mi ez, ha nem szerencse?!
- Honnan merítettek erőt a Honvéd elleni döntőre?
- Egy BL-fináléra még a holtak is feltámadnak. Csak arra ügyeltünk, hogy az elején ne tudjanak lefordulni, ezt nagyjából sikerült is kibekkelnünk. A végén meg már - számomra is hihetetlen módon - mi tudtuk lekontrázni őket.
- Hová sorolja ezt az aranyat pályafutása megannyi sikere között?
- Nagyon az elejére, közvetlenül az olimpiai aranyérem mellé. Nem mi voltunk az esélyesek, ráadásul elbuktuk a bajnoki döntőt is, borzasztóan kellett ez a győzelem.
- Emlékszik, ki volt a Catalunya kapusa az 1994-es BEK-döntőben, amit megnyertek az Újpesttel?
- Persze hogy emlékszem: Jesús. Azaz Rollán, aki most a mi kapusunk. Azaz csak volt, mert a szombati volt az utolsó meccse a Pro Reccóban, ősztől a Sabadellben véd. Remek teljesítményt nyújtott, gondolom, ilyen búcsúról álmodozott.
- Mikor jön haza? Kezdődik a válogatott Eb-felkészülése...
- A tavalyi bajnoki döntő megnyerése után kaptunk egy luxus hajóutat a főszponzorunktól, a Costa Crocera társaságtól. Elmegyek erre az egyhetes túrára, Genova, Nápoly, Palermo, Tunisz, Barcelona, Marseille, Genova lesz az útvonal. Ez egy hét, azután jöhet a válogatott.