A pozsonyi Új Szó érdekes történelmi megközelítésben is megvizsgálta a jégkorong-világbajnokságot. Önállósulása óta Csehország első alkalommal látja vendégül a világ élmezőnyét, de korábban már nyolc alkalommal bizonyult házigazdának.
Először 1933-ban, egészen pontosan február 18-a és 27-e között volt a cseh(szlovák) fővárosban a vb, akkor az USA csapata örülhetett az elsőségnek. Ez volt sorrendben a hetedik világbajnokság, és a stvanicei nyitott pályán rendezték meg. Összesen tizenkét válogatott rajtolt, öt esztendővel később már tizennégy együttes volt a mezőnyben, szintén a prágai Stanicában.
A II. világháború után először ismét Prága fogadta a világ élmezőnyét, mégpedig 1947. február 10-e és 23-a között. Nyolc csapat indult, mindenki mindenkivel találkozott, és Csehszlovákia lett a világbajnok. A házigazda válogatott az utolsó előtti fordulóban ugyan 2-1-re kikapott Svédországtól, de a háromkoronások a záró fordulóban meglepetésre alulmaradtak (1-2) Ausztriával szemben. Csehszlovákia viszont 6-1-re lelépte az USA-t, és vb-címet szerzett.
Tizenkét évvel később nyolc csehszlovák város látott vb-mérkőzéseket. Tizenöt ország legjobbjainak csatározásából ízelítőt kapott Prágán kívül Pozsony, Ostrava, Plzen, Mlada Boleslav, Kolin, Kladno és Brno is. Kanada lett a világbajnok.
Csehszlovákia otthon tartotta a vb-címet az 1972-es világbajnokságon. Hat évvel később ismét a vendéglátó válogatott volt a vb-arany legnagyobb várományosa (1976-ban és 1977-ben is világbajnok lett), de mégis a Szovjetunió diadalát jegyezhették be a krónikákba.
Prága 1985-ben tapsolt az újabb csehszlovák elsőségnek. Csapatkapitányként a szlovák Dárius Rusnák emelhette elsőként magasba a vb-trófeát. Legutóbb 1992-ben rendezett vb-t a cseh(szlovák) főváros. Prága mellett Pozsony volt a vendéglátója a tizenkét tagú mezőnynek. Svédország lett az első, Csehszlovákia a harmadik.