Dávid Kornél marad Vitoriában

Három meccsen vagyunk túl az  NBA döntőjéből, s hogy szinte minden "átjön" a Detroit Pistons-Los Angeles Lakers finálé izgalmaiból, hogy szinte a STAPLES Centerben vagy az Auburn Hills-i Palace-ban érezzük magunkat, az többek között a Sport1 szakkommentátorának, Dávid Kornélnak köszönhető. A spanyol Tau Cerámica center-bedobója immár teljesen felépült gerincsérvéből, szorgalmasan edz, és nagy valószínűséggel marad Vitoriában.

"Szomorúan éltem meg a Tau 3:2-es vereségét a bajnoki elődöntőben az Estudiantestől, arra gondoltam, ha játszhattam volna, talán más az eredmény, s ezt a vélekedésemet az elnökünk, Josean Querejeta is megerősítette" - mondta Dávid, akinek felesége, Erika, a házaspár második gyermekét várja.

- Mit szól a Lakers-Pistons finálé eddigi mérkőzéseihez?
- Megérdemelt a Detroit vezetése, sőt, igazság szerint 3:0 lenne a reális állás. Az eddigi 13 játékrészből - a második meccs hosszabbítását is ideszámítva - legalább tizenegyben Larry Brown edző csapata volt a jobb. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Lakers feladta volna, s le kellene írnunk Phil Jackson gárdáját.

- Mivel jobb eddig a Pistons, annak ellenére, hogy egyetlen szupersztár sem játszik a csapatban?
- Azzal, hogy Larry Brown a liga legjobb edzője - bár Jackson a legeredményesebb -, s olyan rendszert játszat embereivel, amire nincs ellenszerük Kobe Bryantéknak. Eddig...

- Az ön sorsa tisztázódott már, marad Vitoriában?
- Kilencven százalékig biztos. A klubelnök számít rám, egyébként is, megtartja a Tau a törzsgárdát, s én ehhez tartozom. Talán Macijauskas megy el, őt a Chicago Bulls csábítja erőteljesen. Valószínűleg marad az edzőnk, Dusko Ivanovic is, akinek ugyan még egy évig él a szerződése, de akit a CSZKA Moszkva nagyon hívott.

- Vállalja a szereplést a magyar válogatott szeptemberi Eb-selejtezőin?
- Én vállalom, kérdés, a szövetség biztosítja-e ennek feltételeit. Természetesen a biztosításra gondolok, ami nemcsak nekem, hanem például Gulyás Róbertnek is létfontosságú. Itt van a derekam, bármikor súlyosan megsérülhet, s a 33. életévem felé közeledve már gondolni kell a jövőmre is, végtére is ez a kenyérkereső foglalkozásom.

Ch. Gáll András