Az 1982-es és az 1995-ös, Ausztriával közösen rendezett felnőtt, valamint a 2001-es junior nőikézilabda-világbajnokság után első ízben ad otthont Magyarország az Európa-bajnoki viadalnak. Az eddigi öt kontinensviadal során az együttes két érmet szerzett, 1998-ban a harmadik, 2000-ben pedig az első helyen végzett.
A 2004-es Európa-bajnokság házigazdája előtt nagy feladat áll, hiszen az elmúlt évek világszínvonalú rendezései egyfajta irányvonalat mutatnak a szervezőbizottságnak. Sinka László, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára és a szervezőbizottság elnöke többször hangsúlyozta, a mostani Eb-t azért kell több, szám szerint öt helyszínen megrendezni, hogy ezáltal a vidéki városok is bekapcsolódhassanak a kézilabdasportba, s a helyi sportcsarnokok felújítása is megtörténjen.
A csoportmérkőzéseket Győrött, Debrecenben, Békéscsabán és Zalaegerszegen bonyolítják le, előbbi két helyszínen, az újonnan épített Egyetemi- és Főnix-csarnokban sok változtatást nem kellett eszközölni. Békéscsabán és Zalaegerszegen azonban jócskán kellett költeni a városi létesítményekre, amelyek a hírek szerint modernizálva, megújulva fogadják majd a csapatokat és szurkolókat.
Európai mércéhez igazította a jegyárakat az Eb szervezőbizottsága. A magyar válogatott mérkőzéseire a legdrágábbak a tikettek, a győri csoportmeccsekre 20 euróért (5000 forintért), a debreceni középdöntőkre 20-30 euróért (5000-7500 forint), míg a budapesti helyosztókra 28-35 euróért (7000-8750) lehet bejutni.
Az értékesítésért az Ibusz a felelős.
a jegyárak
Békéscsaba
Debrecen
csoportmérkőzés
középdöntő
Győr
csoportmérkőzés
középdöntő
Zalaegerszeg
Budapest
december 18.
december 19.