Nőikézi-Eb-diadalt hozhat az aranyvasárnap

Csütörtökön, Fehéroroszország ellen megkezdi menetelését a magyar nőikézilabda-válogatott, amely azzal a céllal vág neki a hazai rendezésű Európa-bajnokságnak, hogy itthon tartsa az aranyérmet.

Sok támadás érte Mocsai Lajost az évek során, hogy minden világverseny előtt kitűzött egy célt, ám azt soha sem merte kimondani: a csapatnak elsőnek kell lennie. Utódja, Kiss Szilárd viszont már a székfoglalójában kijelentette, csak az aranyérem az elfogadott a december 9-én rajtoló és 19-én véget érő nőikézilabda-Eb előtt.

Persze Kiss kapitány dolga annyiból könnyebb, hogy hazai pályán kell kiharcolnia ezt a nagy sikert, egy olyan eseményen, amelyre az esetek többségében átalakuló, megfiatalított válogatottak érkeznek - csakúgy, mint négy évvel korábban, amikor Romániában Magyarország állhatott fel a dobogó tetejére.

A csapat szakított a hagyományokkal, nem nemzetközi tornákon, csupán hazai meccseken készült az Eb-re, a hat találkozó közül mindössze egyet nem sikerült megnyerni, Gyulán a gárda "csak" ikszre végzett az olimpiai bronzérmes ukránokkal.

A kerethirdetés okozta mizéria is elcsendesülni látszik, Farkas Ágnes váratlan visszalépése kicsit megzavarta a felkészülést, de a románok elleni utolsó meccseken már látszott, vész esetén a kapitány egyszerűen saját tanítványaihoz fordul segítségért - Debrecenben szinte az egész meccsen a fél Dunaferr volt a pályán.

Kétségtelen, a 16 fős keretben kilencen a dunaújvárosi együttes alkalmazottjai, válogatottbeli tagságukhoz viszont kétség sem férhet. A várható kezdőcsapatban így is csak néhány változás elképzelhető: támadásban Görbicz és Balogh szerepeltetése bontja meg a Dunaferr-sort, védekezésben "műfajtól függően" Tóth Tímea és Siti Eszter kapcsolódhat be a játékba.

Ami a sorsolást illeti: ennél jobból álmodni sem lehetett volna. A csoportellenfelek közül a franciák dicsekedhetnek a legjobb eredménnyel az elmúlt időszakból: a két évvel ezelőtti Eb-n harmadik, a tavalyi vb-n - emlékezetes magyarok elleni finálé után - elsők lettek. Az olimpián éppen lemaradtak a dobogóról, viszont megint a magyarok orra alá törtek borsot azzal, hogy a negyeddöntőben búcsúztatták a Mocsai-csapatot.

A megfiatalított csapat kapott is elég pofont a felkészülés során, viszont, hogy nem lehet leírni a Krumbholz-gárdát, arra a múlt heti, párizsi torna lehet intő jel, a gallok ugyanis ikszet játszottak a favoritnak számító norvégokkal.

Ausztria teljesen sötét ló, klasszisok nélkül, viszont néhány újabb honosítottal kiszámíthatatlan az együttes, minden bizonnyal több borsot törnek orrunk alá, mint a fehéroroszok.

Mindhárom gárda ellen pozitív a magyar mérleg. A fehéroroszokkal kétszer találkozott a válogatott és mindig nyert. Ausztriával 46-szor játszott, 33-szor nyert, 11-szer kikapott és kétszer döntetlen lett. Franciaországgal szembeni 37 csatából 25-ször nyertek a magyarok, 11-szer a rivális, és volt egy döntetlen.

A magyarok elvileg csoportelsőként zárhatják a győri szereplést, ahhoz, hogy a debreceni középdöntőben baj történjen Dánia, Németország, Svédország és Románia közül a három továbbjutó tehet. A papírforma szerint a svédek három meccs után már kiszállnak a versenyből, a maradék trióból Románia verhető (ahogy Debrecenben kétszer bizonyították is a lányok egy hete), Németország "fekete ló", Dánia pedig olimpiai bajnokaival együtt a legkeményebb dió.

A másik ág jóval nehezebb, az A csoportból a csehek lógnak ki, de Norvégia és Ukrajna sem mehet biztosra, hiszen a kvartett tagja az olimpiai résztvevő Spanyolország. Zalaegerszegen a szlávok csatájából Oroszország kerülhet ki győztesen, Szerbia-Montenegró és Szlovénia képes a bravúrra, Horvátország pedig (keretében egy 16 esztendős játékossal!) csak tanulni jön Magyarországra.

A két középdöntő első két helyezettje vívja az elődöntőt, immáron a Papp László Arénában - ha tippelésre kell vállalkoznunk, akkor Magyarországot, Dániát, Norvégiát és az orosz-ukrán kettős valamelyikét várjuk a legjobb négy közé.

Aranyvasárnap pedig jöhet az aranyéremért folyó csata. Érdekesség, hogy az Európa-bajnokságok történetében eddig kétszer akadt arra példa, hogy a finálé a karácsonyt megelőző utolsó vasárnap legyen: 1998-ban (akkor harmadik lett a csapat), s 2000-ben (akkor első).

Az aranyvasárnap tehát érmet jelenthet a magyar hölgykoszorúnak. Hogy milyen színűt, az csak rajtuk múlik.