Van jövője a magyar jégkorongnak

Április 17-én, vasárnap immáron harmadik alkalommal rendezheti meg Magyarország a Divízió I-es jégkorong-világbajnokság egyik csoportját. A székesfehérvári, dunaújvárosi koprodukció, majd a budapesti rendezés után ezúttal Debrecen ad helyszínt az eseménynek. Mi is lehetne jobb apropó ennél, hogy áttekintsük a honi jégkorongsport helyzetét. Honnan hová jutott el a sportág az elmúlt 20 évben, milyen tartalékokkal és jövőképpel bír a hazánkban egyre népszerűbb sportág?

Magyarországon a jéglabdázásból alakult ki a jégkorongsport, amely a fővárosi műjégpálya megnyitásával kezdett el hódítani. Az első bajnokságot 1937-ben írták ki, az első vidéki bajnok 1981-ben a Székesfehérvári Volán Sport Club lett, s a fővárosi hegemóniát 1998 óta a Fejér megyei uralom váltotta fel.

1899-ben már történtek kezdeményezések a jéglabdázás bevezetésére, de csak 1907-ben került sor az első nyilvános mérkőzésre. A BKE jéglabda-csapata legyőzte a különböző osztrák, cseh és német csapatokat, sőt 1914-ben Európa legjobb klubcsapatának számító Leipziger SC együttesét is, ezzel előkelő helyet kivívva magának.

Az első világháború után a műjégpálya megnyitásakor kezdődött el hazánkban a jégkorong elterjedése. 1927-ben vett részt először a magyar válogatott Európa-bajnokságon, két évvel később Budapest volt az Eb színhelye. A válogatott csapat számottevő sikereket is elért: 1934-ben a világbajnokságon az 5-6. helyen végzett, két alkalommal döntetlent ért el Kanadával szemben.

1937-ben írták ki az első bajnokságot, amelyet akkor a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) nyert meg (a csapat tagjai: Békési-Bliesner Pál, Halász Zoltán, Hubai-Hruby István, Jeney Zoltán, Lónyai-Lifka Róbert, Margó György, Miklós Sándor, Minder Sándor, Róna László).

Az ötvenes években a Budapesti Kinizsi, a Vörös Meteor és a Budapesti Postás uralta a bajnokságot, majd az Újpesti Dózsa 1958-as, illetve a Ferencváros 1961-es első sikereitől kezdve a két patinás klub osztozott az aranyérmeken.

Első vidéki csapatként 1981-ben a Székesfehérvári Volán Sport Club nyert bajnoki aranyérmet, soraiban olyan klasszisokkal, mint Kiss Tibor, Kovalcsik Péter, Palla Antal, Póznik György és Szajlai László.

1990-ben megjelentek az első légiósok, ennek megfelelően a jászberényi Lehel HC a válogatott Havrán Péter, Pápai Miklós és Leleszi Zoltán mellett olyan klasszisokkal tudott erősíteni, mint a negyvenévesen minden mérkőzést szinte végigjátszó Anatolij Donika, Alexander Kulikov, Borisz Puskarjov, Oleg Vaszjunyin, Alekszander Vlaszov vagy a kiváló orosz kapus, Pavel Mihonyik.

Lett is nagy felfordulás az élvonalban, hiszen a hűtőgépgyár csapata a kiöregedő klasszisokkal végigverte az egész mezőnyt, köszönhetően a Kercsó testvérek talán ismeretlenebb tagjának, Csabának. A Gyergyószentmiklósról áttelepült erdélyi szakembert a Lehel főembere, Koha Csaba csábította Jászberénybe, s mivel pénzt is kapott a szakosztály, a kijevi Szokol csapatától meg lehetett vásárolni a már említett klasszisokat.

Kercsó Csaba nemcsak rendet tett, hanem bajnokcsapatot faragott a Lehelből, ám a siker ellenére a gyár kivonult a csapat mögül, ráadásul Koha Csaba is elhunyt. A végveszélybe sodródó csapattal Kercsó még ugyan nyert egy Magyar Kupát, egy bajnoki ezüstöt és két bronzot, ám 1995-ös távozása után végképp befellegzett a gárdának. Hihetetlen, de ahol 15 éve még bajnokcsapatot ünnepeltek, mostanra jég sem maradt...

Az igazi áttörést azonban egy másik Kercsó, Árpád hozta meg a magyar jégkorongsport számára. Az ugyancsak gyergyószentmiklósi szakember 1985-ben érkezett Magyarországra, először a Ferencvárosnál dolgozott, majd elfogadta a Dunaújváros pazar ajánlatát.

A Fejér megyei város azóta sem feledheti a mestert, hiszen a mostani együttes alapjait Kercsó rakta le, aki a Ladányi, Tőkési, Szélig fémjelezte csapattal gyakorlatilag 9-10 éves koruktól kezdve foglalkozott, s vezette őket 1995-96-ban bajnok címig. Az eredménynek köszönhetően még jégcsarnok is épült Dunaújvárosban... (Kercsó Árpád 2001 óta a Budapest Starsnál dolgozik, s ér el korosztályos sikereket csapatával, a szezon végén pedig a nulláról elkezdve Zalaegerszegen folytatja a csodacsinálást.)

Az 1996-97-es bajnokságban még a Ferencváros megszerezte eddigi utolsó bajnoki aranyát, azóta viszont a korábban budapesti sportág súlypontja áttevődött Fejér megyébe. A legutóbbi nyolc bajnokságot ugyanis az Alba Volán és a Dunaferr felváltva nyerte, idén a fehérváriak zsinórban harmadszor bizonyultak jobbnak.

Hozzá kell tenni: hosszú idő után talán a 2004-2005-ös évad volt az egyik legszínvonalasabb és legizgalmasabb, hiszen a kétpólusú viadalba már keményen beleszólt az Újpest, és a Niedermayer, Strudwick duó jóvoltából a Ferencváros is.