Van jövője a magyar jégkorongnak

Április 17-én, vasárnap immáron harmadik alkalommal rendezheti meg Magyarország a Divízió I-es jégkorong-világbajnokság egyik csoportját. A székesfehérvári, dunaújvárosi koprodukció, majd a budapesti rendezés után ezúttal Debrecen ad helyszínt az eseménynek. Mi is lehetne jobb apropó ennél, hogy áttekintsük a honi jégkorongsport helyzetét. Honnan hová jutott el a sportág az elmúlt 20 évben, milyen tartalékokkal és jövőképpel bír a hazánkban egyre népszerűbb sportág?

Napjaink financiális problémái szinte teljesen behálózzák a sport világát, akadnak azonban kivételek - mégpedig hihetetlen kivételek. Amíg a magyar futball és a csapatsportok többsége élethalálharcát vívja, addig a jégkorong (ha nem is csúcsmodern kivitelezésben), de képes egyfajta csodára. Képes szinte a semmiből várat építeni.

Amikor 2003-ban, az athéni olimpia előtt egy esztendővel a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nyilvánosságra hozta a támogatási rendszerét, meglepődve lehetett látni, hogy a jégkorong a sereghajtókat erősíti.

A MOB (együtt kezelve a baseball-lal, a a gyeplabdával és a snowboarddal) mindössze másfél millió forint szakmai alaptámogatásban részesítette a szövetséget - jóval kevesebbel támogatva, mint például a szörföt, a tollaslabdát vagy éppen a hegyikerékpározást.

Ennek ellenére szponzorok és magánvállalkozók folyamatosan fantáziát látnak a sportágban, így épülhetnek újabb és újabb jégcsarnokok, így válik lassan hagyományossá a rangos válogatottakat Magyarországra csábító Pannon GSM-torna, így érkeznek az NHL-ből klasszisok a Ferencvárosba.

Ha csupán a Kanada, Szlovákia és Németország részvételével megrendezett négyes viadalt és az áprilisi, debreceni Divízió I-es világbajnokságot nézzük, akkor érezhető, ez komolyabb költségvetéssel bír, amely idén akár a 250 millió forintot is elérheti. S ebből mindössze 3,6 millió forintot ad az állami pénzeket elosztó Nemzeti Sportszövetség, 1 milliót pedig a Magyar Olimpiai Bizottság.

A HVG közelmúltban megjelenő elemző írásából kiderül, hogy amíg a bajnok Alba Volán-FeVita 120 millió forintos büdzsével gazdálkodik (amelynek negyede a székesfehérvári önkormányzattól érkezik), addig az Újpest 40, a Ferencváros pedig 20 millióval számolhat.

A Magyar Jégkorong Szövetség összesítése szerint 22 műjégpálya létezik az országban - ezek fele fedett mindössze. Akad azonban ezek között is olyan, amelyik problémával küzd: például a 2003 júniusában átadott káposztásmegyeri AstraZeneca-jégcsarnok, amelynek működtetője nem tudta fizetni a hiteleket, így ellene végrehajtást kellett kezdeményezni, s a létesítmény tulajdonjoga egy állami cég kezébe került.

Győrött ugyan sikerült befedni a csarnokot, azonban a komoly gondot jelentett, hogy a Győri ETO HC-Rudolph vezetői nem tudták a palánk reklámfelületeit értékesíteni, lelátó hiányában pedig a szurkolói bevétel is elmaradt. Jelen pillanatban Győrött a megszűnés fenyegeti a klubot, a vezetők a jászberényi példától tartanak, de azt mondják, augusztusig kitartanak.

Jelen pillanatban vidéken Székesfehérvárott, Dunaújvárosban, Szegeden, Győrött és Kaposvárott van fedett csarnok, a fővárosban a Budapesti Gyakorlócsarnok, az AstraZeneca-jégcsarnok és a Megyeri úti létesítmény enyhíti a gondokat. Zalaegerszegen és Debrecenben kész a létesítmény, Miskolcot idén a hírek szerint tetőt kap a pálya, Szolnokon és Pesterzsébeten tervezik az építést.

Nem titok már az sem, hogy a magyar sportvezetők felvették a kapcsolatot a szlovák szakszövetséggel is, annak érdekében, hogy 2010-ben közösen rendezhessünk A csoportos vb-t.

Addigra talán fényesebb lesz a létesítmény-körkép is.

Pincési László