Japán ellen eldőlhet hokisaink továbbjutása

Bravúros pontszerzéssel nyitott, s hasonló folytatást remél a magyar válogatott a debreceni divízió I-es jégkorong-világbajnokságon. Hétfőn Japán következik, az a válogatott, amely tavaly még a legjobbak között szerepelt, s az első nap után úgy tűnik, van is esélye a visszajutásra. Magyar vereséggel a feljutási álmoktól búcsút vehetünk, győzelemmel viszont a viadal esélyesévé léphetünk elő.

Pincési László helyszíni jelentése Debrecenből

Előzetesen a harmadik helyet jelölte meg célkitűzésként Pat Cortina, a magyar jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya. Óvatosság vagy realitás? Egy nap után nehéz levonni a szükséges következtetéseket, mindenesetre úgy tűnik, inkább utóbbi az igaz.

A Norvégia elleni 2-2 egyértelmű bravúrnak számít, aki látta a találkozót, tudja, a skandinávok végig fölényben játszottak, ám a magyar védelem, Szuper Leventével az élen, remekelt.

Nem véletlenül dicsérte meg a házigazdát Roy Johansen kapitány. "Gratulálok a magyar csapatnak, férfias, nagy küzdelmet vívtak ellenünk. Rengeteg lehetőségünk volt, de nem tudtunk élni ezekkel. Meg kell mondanom, nagyon jól játszott a magyarok első sora, s a kapus szenzációsan védett" - értékelt tömören a norvég szakember.

Pat Cortina már kritikusabb volt, főleg a támadójátékkal elégedetlenkedett. "Nem kétséges, Szuper Levente volt a mérkőzés hőse, a 38 védés önmagáért beszél" - kezdte a kapitány, bár nyugodtan hozzátehetjük, a hivatalos statisztika szerint 45 bravúrt mutatott be a DAC-Invitel kapusa.

"Látszott a mérkőzésen, hogy a norvégok felkészültebben jöttek, nekünk két könnyebb meccsünk volt csak a vb előtt. A küzdéssel és a védőjátékkal elégedett vagyok, de ha meccset akarunk nyerni, akkor is fel kellene találni magunkat, amikor már nálunk van a korong."

Arra a kérdésre, egyfajta taktika volt-e, hogy az utolsó húsz percben teljesen átengedtük a játékot a vendégeknek, Cortina nevetve válaszolt: "Veszélyes taktika lenne arra játszani, hogy az ellenfél húsz percig a mi harmadunkban legyen. Nem, egyszerűen elfáradtunk, s nem arról volt szó, hogy már a japánok ellen pihentünk."

Adódik a kérdés, ez a játék mire lesz elég Japán ellen. A távol-keletiek játékáról Kína ellen nem sok mindent lehetett megállapítani, hiszen az ellenfél annyira gyenge volt, hogy igazából még csak meg sem izzasztotta az ősi riválist.

Az látszik, hogy a játékosok nem a jól megtermett, inkább az alacsonyabb, robbanékonyabb kategóriát képviselik, gyorsaságuk félelmetes, a palánkot igénybe véve, mandinerrel indítva magukat bármelyik védőt megverik. Különösen fontos lesz tehát a jó védekezés.

Csalóka lehet az a tévhit is, hogy Japán csak azért számíthatott A csoportosnak, mert mintegy mesterségesen (mondván, kell ázsiai együttes a legjobbak között) benntartották - még egy gyenge csapat is kellőképpen megerősödne ezekben a csatákban. Márpedig Japán nem gyenge...

A szakvezető a Kanadában született, de már kanadai-német állampolgár Mark Allan Mahon, a keret egyetlen légiósa a tengerentúlon, a Bakersfield Condors csapatában védő Jutaka Fukufudzsi.

A magyar együttes korábban 12 alkalommal találkozott ellenfelével, s tíz vereség mellett mindössze kétszer tudott nyerni: 1936-ban, Budapesten egy barátságos összecsapáson 5-2-re, illetve 1984-ben, egy franciaországi kupán 6-4-re.

Azóta viszont zsinórban öt vereség következett (1-6, 2-11, 1-3, 1-6, 1-7) - a legutóbbi 2000-ben a dániai olimpiai kvalifikáción.