"Mint minden eredményt, ezt is két oldalról vizsgálhatjuk. Egyrészt óriási dolog, hogy ott vagyunk Európa négy legerősebb klubcsapata között. Viszont már egy hónapja is ott voltunk, mielőtt kiutaztunk volna" - elmélkedett Rátgéber, a sablonos megoldásokat nemigen kedvelő különc.
- Hát ez az! Akárhogy is szépítjük, négy csapatból negyedik lett a Pécs.
- Vagyis utolsó. Ezen nincs mit magyarázni. Természetesen, ha egy csapat kiutazik egy négyes tornára, nem szeretne negyedik, azaz utolsó lenni. Nekünk most ez jutott osztályrészül.
- De miért lettünk csak negyedikek?
- Vilipic sérülten játszott, s Hlede is csak szerdán, miután kiutaztunk, árulta el, hogy fáj a lába, megsérült az utolsó hazai edzésen. Csak azt hitte, hogy el fog múlni. Nem múlt el, pocsékul is ment neki a játék a csehek ellen, s vasárnap a bronzmeccsen már nem is tudott pályára lépni. Most, hogy hazaértünk, tíznapos gyógykezelésre szorul.
- Jó, de mi volt Branzovával, Károlyival? Ők is sérültek voltak?
- Nem, nekik egyszerűen nem ment a játék. Albena már 33 éves elmúlt.
- Akkor mit mondjon Taj McWilliams, az ezüstérmes Brno legjobbja, a torna MVP-je? Ő már a harmincötödiket tapossa!
- Ő egy unikum, félelmetes fizikai adottságokkal megáldva. Különben is, McWilliams az amerikai válogatott vezéregyénisége volt, Branzova meg a bolgáré. Jelentős különbség.
- Lehet, hogy csak ennyire képes ez a csapat, ilyen összetételben?
- Nem hinném. Ha ez így lenne, akkor mivel magyarázzuk a harmadik Bourges-meccsen mutatott káprázatos játékot?
- Miért a legszomorúbb?
- Azért, mert soha ilyen könnyen nem nyerhettük volna el a trófeát. Kiegyensúlyozott mezőny volt, a Brno általában semmivel sem erősebb csapat nálunk, és most a Szamara sem remekelt. Semleges pályán soha nem nyerte volna meg a Final Fourt. Szóval óriási lehetőséget szalasztottunk el.
- Mi volt mégis a hozadéka ennek a Final Fournak?
- Például az, hogy meghívták a Pécset a 2006-os klubvilágbajnokságra, amiben - s ez tagadhatatlan - komoly szerepe volt Bodrogváry Ivánnak, az MKOSZ főtitkárának. Az is lehet, hogy az egyik csoport küzdelmeit Pécs rendezheti.
- Mit szólt felesége, Csák Magdolna a szamarai produkcióhoz? Ő még játszott a 2001-es, messinai "bronzcsapatban".
- Sírt.
- Csak ennyi?
- Csak ennyi.
- Most egy darabig nyalogatják a sebeiket?
- Arra van a legkevesebb idő. Kezdődik a magyar bajnoki rájátszás, az ellenfelek nyilván vérszemet kaptak a vereségeinktől, nem lesz könnyű dolgunk.
Ch. Gáll András