"Reetta Piipari, a finnek irányítója kedveskedni akart a válogatott éléről visszavonuló édesapjának, ezért beemelt öt triplát, s 19 pontjával a mezőny legjobbja lett. Úgy kezdtünk, hogy nem védekeztünk, márpedig az lett volna az alapfeltétele egy biztató arányú győzelemnek. Később áttértünk a zónára, s sikerült fordítanunk, de az eredmény nem igazán ok a büszkeségre" - nyilatkozta a küldöttség hazatérése után Sterbenz Tamás szövetségi kapitány.
- Talán nem véletlen, hogy most is csak a korábban is említett négyesfogat, Károlyi, Fegyverneky, Cserny és Papp volt képes jelentős számú kosár megszerzésére...
- Igen, úgyszólván valamennyi mérkőzésünkön ők vitték a csapatot, de ezt előre tudtam, ebben nincs semmi meglepő. A meglepő az volt, hogy nem védekeztünk, márpedig megbeszéltük, hogy csakis szigorú védekezéssel lehet esélyünk a továbbjutásra.
- Milyen hangulatban voltak a meccs után?
- Nem lelkendeztünk, de szombat reggelre valamelyest rendeződtek a sorok. Olyannyira, hogy többen azt javasolták, kedden tartsunk edzést. Akkor is, ha nem jutunk tovább...
- Még nem estünk ki...
- Nem, vasárnap este hattól figyelnünk kell a Lengyelországból érkező híreket. Ismétlem, nem a kosárkülönbség, hanem az arány számít, ezért lehetetlenség találgatni, milyen különbségű lengyel siker lehet még jó nekünk, s mikor mennek tovább már a lengyelek.
Ch. Gáll András