Amit a férfikézilabda-Eb-ről tudni kell

 

Nem tekinthet vissza komoly múltra az Európa-bajnokság, hiszen maga az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) is 1992-ben alakult meg. Az első Eb-t 1994-ben Portugália rendezte meg. Tizenkét csapat mérte össze erejét két hatos csoportban, és a teljes kört követően az azonos helyen végzettek keresztbe játszották a helyosztókat. A B csoportban Magyarország legyőzte a házigazdát (19-18) és Szlovéniát (24-19), kikapott viszont a spanyol (20-25), a svéd (18-22) és a dán válogatottól (19-23). A 7. helyet végül sikerült megszerezni, miután a helyosztón a fehéroroszok ellen 28-24-re nyertek a magyarok. Az Európa-bajnok Svédország lett, a fináléban 34-21-re elverték Oroszországot - a bronzérmet a dánokat 24-23-ra verő horvátok szerezték meg.

Két évvel később Spanyolország adott otthont a kontinensviadalnak, és ez magyar szempontból szerényebbre sikerült. A horvátoktól (27-30), az oroszoktól (21-33) és a jugoszlávoktól (24-26) elszenvedett vereség mellett németek elleni pontmentés (24-24) és a szlovének elleni papírforma diadal (21-17) csak arra volt elegendő, hogy a 9. helyért szálljunk harcba, ám a helyosztón Románia egy góllal, 28-27-re jobbnak bizonyult. A tornát Oroszország nyerte, amely a döntőben 23-22-re verte Spanyolországot, a bronzot a svédeket 26-25-re verő Jugoszlávia szerezte meg.

Az Európa-bajnokságon - immáron harmadszorra - a svédek nyertek, felejthetetlen döntőben, kétszeri hosszabbítás után verve Oroszországot. Lavrovék a második félidő elején már 16-9-re is vezettek, ám a tízgólos Wislander vezetésével ezt a hátrányt tíz perc alatt behozták a svédek, s végül 32-31-re nyertek. A bronzérmet a spanyolok érdemelték ki a franciák elleni 24-23-as sikerüknek köszönhetően.

2002-ben ismét kudarc érte az együttest, ezúttal a világverőnek egyáltalán nem nevezhető Svájc okozott meglepetést. A csapat idegenben 22-21-re kapott ki, s a biztató eredmény ellenére elbukott a visszavágón. Nyíregyházán két perccel a mérkőzés vége előtt Mohácsi büntetőjével még továbbjutásra állt Hajdu János csapata, ám az emberelőnyben játszó vendégek 12 másodperccel a találkozó vége előtt Kostadinovich révén 25-24-ra alakították a végeredményt. Magyarország győzött, de idegenben lőtt több góllal Svájc jutott ki az Eb-re.

A svédországi viadalon először vehetett részt 16 csapat, a fináléba végül Svédország és Németország került, s vívta minden idők legjobb, legváltozatosabb és legizgalmasabb Eb-döntőjét. A félidőben még a németek vezettek 14-13-ra, az utolsó percben aztán Staffan Olsson góljával mégis a svédek örülhettek a hosszabbítás kivívásának (26-26). A ráadást már a skandinávok bírták jobban, 33-31-es sikerükkel négyszeres Európa-bajnokként ünnepelhette őket a hazai közönség.

Két éve Szlovániában kifejezetten jól rajtolt együttesünk, a celjei csoportmérkőzések során 30-25-re verte Csehországot, 32-29-re Izlandot, s a csoportdöntőn 29-29-re végzett a későbbi döntős házigazdával, s csak rosszabb gólkülönbséggel szorult a második helyre.

A középdöntőben - immáron Ljubljanában - Franciaország 29-21-re verte a Skaliczki-csapatot, majd a Szerbia-Montenegró ellen egyébként agyon nyert meccset 29-29-re "buktuk", következett a Németország ellen ki-ki mérkőzés, sajnos a későbbi győztes (Fazekas elképesztő bravúrjai ellenére) is legyőzhetetlennek bizonyult (23-28).

A csapat így összességében a 9. helyen végzett, a döntőben a németek 30-25-re verték Szlovániát, s az Eb-k törénetéáben először ültek Európa trónjára.