Magabiztosak a szerbek a pólódöntő előtt

Százból legalább kilencvenkilenc pólóbarát egészen bizonyosan szerb-magyar Eb-döntőt jósolt a férfiaknál, s a papírforma nem egyszerűen érvényesült, hanem az is újból megerősíttetett, hogy e két válogatott toronymagasan a mezőny fölé nőtt, ha úgy tetszik: változatlanul a mások által nehezen elérhető extrakategóriába tartozik.

Túl azon, hogy mind a házigazdák válogatottja, mind Kemény Dénes legénysége százszázalékos eredménysorral, játszi könnyedséggel nyerte hatos csoportjának körmérkőzéses küzdelmeit, s lépett ezzel tovább azonmód a legjobb négy közé, a péntek esti elődöntőben is gyakorlatilag edzőmeccs jellegűvé egyszerűsödött találkozón, különösebb erőlködés nélkül intézte el aktuális riválisát. Az idei Európa-bajnokság meglepetéscsapata, a négy közé az olaszok legyűrésével jutó románoké hét góllal maradt alul a világbajnoki címvédő szerbekkel szemben, míg a feljövőben lévő, s az Eb harmadik legerősebb együttesének titulált, idei Világkupa-bronzérmes, Világliga-döntős spanyolok hat találatnyi különbséggel kaptak ki az olimpiai bajnok magyar gárdától.

A két győztes tehát egyértelműen más, a többiekénél jóval magasabb szintet képvisel, s ahogyan az utóbbi esztendők gyakorlatilag minden valamirevaló világversenyén, most vasárnap este, Belgrádban is egymás között döntik el az elsőség kérdését. Ami nüanszokon múlhat hasonló tudású klassziscsapatok esetében. Például azon, hogy - amint arról Kemény Dénes már itt, a szerbiai Eb-n is beszélt - a fiúk belőjék azokat az emberelőnyös helyzeteket, amelyeket nem sikerült például a júniusi, budapesti Világkupa-döntőben. "Ehhez magabiztosság is kell, amire pedig a tudásuk lehet a biztosíték" - fogalmazott a kapitány.

A szerbeknél hasonlóképpen adott a tudás, az önbizalmukat pedig növelheti - miként növelte is az eddigi meccseken - ama tény, hogy hazai medencében, a Tasmajdan uszoda vizében játszanak, s még inkább az, hogy ott van-lesz mögöttük a fanatikus szurkolóhad, a buzdítástechnika összes kellékével felszerelve. Ráadásul a nyilatkozataik is egyértelműek: nem tudják elképzelni, hogy ne ők nyerjék az Eb-t - 2001 és 2003 után sorrendben harmadszor is.

"Nekünk mindig arra kell gondolnunk, hogy mi vagyunk az Európa-bajnokok és azok is maradunk, ha a legjobbunkat nyújtjuk. Idehaza pedig végképp minden erre kötelez bennünket" - fogalmazott szövetségi kapitányuk, Dejan Udovicic. Megijedni persze nem szabad, akármennyire félelmetes is a Tasmajdan teltház előtt mintegy hatezer drukkertől hangos nézőtere.

"A tavalyi, sajnos elveszített Világkupa-döntőben volt szerencsém már megtapasztalni az itteni hangulatot, a füttykoncertet is, de hát ez van, erre is fel kell tudnunk készülni, hogy nem éppen barátságos a közönség. Amúgy meg kemény csatát, szoros meccset várok, reményeim szerint magyar sikerrel" - mondta a spanyolok elleni elődöntő után Madaras Norbert, aki két gólt is vállalt a győzelemből.

"A bögyünkben vannak a szerbek mindenekelőtt a minapi, margitszigeti Világkupa-döntőben elszenvedett vereségünk miatt. Bár eléggé fáradtak vagyunk, mindenki fogadkozik, hogy visszaadjuk nekik a kölcsönt, méghozzá itt, Belgrádban" - hangzott a harciasabb válasz a válogatott egy másik fiataljától, Varga Dánieltől, aki négyszer is bevette az ibériaiak kapuját, s a Kemény-csapat egyik legjobbja volt az elődöntőben.

A leginkább lényegre törő azonban egy harmadik válogatott ifjonc, a center Kis Gábor volt, aki a vasárnapi, 20:15 órakor kezdődő Eb-döntő várható kimenetelét illetően csak ennyit mondott: "Természetesen biztos vagyok benne, hogy mi győzünk."

Eredmény, férfiak:
az 5. helyért:
Olaszország - Görögország 11-10 - hosszabbítás után

a 7. helyért:
Horvátország - Németország 11-7

a 9. helyért:
Oroszország - Hollandia 15-10