Megpezsdült a magyar kézilabdaélet Izlandon

Tavaly még csak Köbli Anett kézilabdázott Izlandon, idén azonban újabb két játékos érkezett a szigetországba: Barna Éva, és Valovics Nóra ugyanis a Valur női csapatát erősíti. Férfivonalon Buday Ferenc jelenti az unikumot, a Dunaferr és a Pick Szeged egykori trénere az első magyar edző, aki a gejzírek országában dolgozik.

Noha izlandi nyelven nem egyszerű megérteni egy interjút, a FRAM Reykjavík férfikézilabda-csapatának küldött mailre váratlanul magyarul érkezett a válasz. Az ok egyszerű és kézenfekvő: az együttes szakmai munkájáért hónapok óta Buday Ferenc felel.

"Igen, én vagyok az első magyar kézilabdaedző Izlandon. Július közepe óta vagyok a FRAM Reykjavík vezetőedzője. A csapat az elmúlt esztendőben a harmadik helyen végzett, így nemzetközi szinten csak novemberben kapcsolódik be a Challange-kupába. A bajnokság azonban 15-én indul, célunk természetesen a bajnoki cím visszaszerzése a Valurtól" - mesélte Buday, aki elárulta, ha minden igaz, a férfikézilabda-válogatott október 26-27-én két mérkőzés erejéig Izlandra látogat.

- Hogyan sikerült a beilleszkedés?
- Az egykori válogatott játékos, Belányi Zoltán már 16 éve Izlandon él, rá mindig számíthatok. Ő sokat segít mindenkinek a beilleszkedésben.

- Legutóbb Ausztriában sportigazgatóként dolgozott. Miért váltott? Kalandvágy, kihívás vagy esetleg profibb körülmények miatt?
- Eredendően Innsbruckban is vezetőedzőnek szerződtem, csak a végére az elnök fiának adták a posztot. Így az egyesület egész kézilabdaéletében kellett tevékenykednem. Elfogadtam ezt a felállást, hiszen ez is a kézilabdáról szólt. Eleinte több évről beszéltünk a vezetőkkel, de a második évre már nem volt megfelelő keretük egy sportigazgatóhoz, inkább játékosra költöttek. Az egyesület érdekeit nézve én is egyetértettem ezzel. Márciusban kaptam jelzést arról, hogy vezetőedzőt keres egy izlandi klub.

- Mit tudott a lehetőségről?
- Az előkelő nemzetközi szereplésen túl nem sokat. Informálódtam, három napra kihívtak "ismerkedni" mindennel, s utána eljött az elnök segítőjével és Belányi Zolival Innsbruckba, ahol aláírtuk az 1+1 éves szerződést. Lényegesen jobb körülmények között dolgozhatunk itt, mint például Innsbruckban tehettük. Úgy gondoltam - s ez már 2 hónap alatt be is bizonyosodott -, hogy nagyon jó csapat kezd összeállni. Elsősorban szakmai kihívás volt, de nem tagadom, a tűz, a jég és a víz, a natúr természet felfedezése is vonzott.

Jón Eggert Hallsson elnökkel és Magnus Kari Jonsson segédedzővel

- Mennyire sikerült feltérképezni az izlandi bajnokságot? Milyen erősségű?
- Egyelőre a felkészülés végén járunk, eddig 14 mérkőzést játszottunk. Az élvonalbeli csapatok a mai gyors kézilabdát játsszák, magasak, fizikailag és technikailag is képzettek. Természetesen 2 hónap után még nem mondhatok átfogó véleményt, de 2-3 külföldi játékos akad, a beállós játék nagyon erős minden csapatnál, igazi átlövő azonban talán kevesebb van. A bajnoki cím azt gondolom, a címvédő Valur, a Stjarnan, a Haukar és a FRAM csapatai között fog eldőlni.

- Válogatott szinten nagyon jó az izlandi kézilabda, de a nemzeti csapat gerincét mégiscsak a külföldiek adják, s nem az otthon játszók...
- Így van, az itt játszó fiatalokra kíváncsi szemek figyelnek, s folyamatosan érkeznek a profi ajánlatok Svédországból, Dániából, Németországból. Azt mondják, volt egy nagyon jó generáció, ők valóban külföldön vannak, mint annak idején a svédeknél.

- A honlapon lévő keret alapján az látszik, fiatalabb, 20-27 év körüli játékosokkal dolgozhat.
- Igen relatív fiatal a csapatunk. Igazi vikingek, nagyon hajtanak, nincs elveszett labda, nem tudnak veszíteni, nyíltak, őszinték, nagyon harcosak. Jó velük dolgozni.