Vágólapra másolva!
A magyar nőikézilabda-válogatott a világbajnokság középdöntő-mérkőzéseit Dijonban játssza, ott, ahol korábban két évet is eltöltött a Dunaferr egykori játékosa, Turtóczki Ágnes is. Az [origo] megkereste a jelenleg is Franciaországban légióskodó szélsőt, aki az emlékek felidézése mellett némi esélylatolgatásra is vállalkozott.

- Milyen emlékek fűzik Dijonhoz? Milyen volt az ott töltött két év?
- Miután Dijon volt idegenlégióskodásom első helyszíne, nagyon szép emlékeket őrzök mind a városról, mind pedig a csapatról. Eleinte nem volt túl népszerű sport a kézilabda, de a második ott töltött szezonom végére megnövekedett meccseink látogatottsága. Igaz, ehhez hozzájárult az is, hogy 2004-2005-ben Challenge-kupa-döntősök voltunk. Az ott élők nagyon szeretik a sportokat, szívesen mennek meccsekre, a város önkormányzata pedig nagy figyelmet fordít a csapatok támogatására.

- Akadnak olyan játékosok most a vébén, akik csapattársai voltak, esetleg most is azok?
- A francia válogatottból egyedül Mariama Signatéval játszom jelenleg együtt Fleuryben, a többiekhez csak ellenfélként volt szerencsém. Csapattársam volt meg Ludivine Jacquinot és Amelie Gudjo is, de ők sajnos nem kerültek be a vb-keretbe.

- Dijon, Esbjerg, Fleury les Aubrais - ezek légiós pályafutása állomásai. Hogy megy a kézilabda, hogy érzi magát most?
- 2007. februárjában éppen Dijonban szenvedtem keresztszalag-szakadást, március végén operáltak meg, a visszatérésem a bajnokság újraindulásával januárra esedekes. Szerencsémre a Fleury vezetői szimpatikusan álltak a kérdéshez, nem sürgették a visszatérésemet, minden segítséget megkaptam, és a lehető legjobb rehabilitációban volt részem. Úgy érzem, ennek meg is van az eredménye, öt hete álltam edzésbe, s eddig probléma nélkül vettem az akadályokat. Ebben a szezonban még csak 6 meccset játszottunk, szinte alig maradtam le valamiről. Ehhez hozzatartozik az is, hogy itt Fleuryben nagyon jó a közösség, szinte családias a hangulat. Sohasem hagytak magamra ebben a hosszú és nehéz időszakban. Remélem, januártól jó formában fogom tudni segíteni csapatomat a célok elérésében.


- Látott eddig mérkőzéseket a vébéről? Milyen tapasztalatokat szűrt le belőlük a magyarok esetleges ellenfeleit illetően?

- Láttam a francia válogatott csoportmérkőzéseit, ahol már az első komoly ellenféllel, a horvátokkal szemben problémák adódtak. A horvátok között nagyon sok a fiatal játékos, talán éppen a rutin hiánya okozta, hogy a végjátékban nem tudták megtartani a vezetést. Egyénileg képzett játékosokból álló csapat, talán az összjátékukon lenne mit javítani meg. Francia oldalon Olivier Krumbholz kapitány a "győztes csapaton ne változtass"-elv szerint úgy döntött, megtartja a "nagy öregeket", akik már 2003-ban is ott voltak a horvátországi világbajnok csapatban. Mellettük tehetséges fiatalokkal bővítette keretét. Véleményem szerint a játék sokat fejlődött Franciaországban az utóbbi években, de nekem még mindig hiányzik valami, ami igazán karakteressé tehetné ennek a francia csapatnak a játékát. Viszont azt ne felejtsük el, hogy képesek megrázni magukat bármikor, s ebben a hazai környezet nagyon sokat segíthet nekik.

- Véleménye szerint melyik csapatok érnek, érhetnek oda az elődöntőbe?
- Két csapat van akiket feltétlenül négybe várok: Norvégia és Németország. Mindkét válogatott hihetetlenül komplett, színvonalas játékot játszik. A másik két helyre négy jelöltem is van, természetesen az első számú a magyar csapat, aztan az oroszok, a románok (akiket sajnos meg nem láttam játszani) és persze a franciák.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!