Kézi-Eb: semmit sem ért a címvédő legyőzése

Utolsó középdöntő-mérkőzésen Franciaország ellen lépett pályára a magyar férfikézilabda-válogatott a norvégiai Európa-bajnokságon., ám hiába győzött 31-28-ra, nem tudta életben tartani olimpiai reményeit.

• Szakértő szemmel: Zsiga Gyula a magyar-francia meccsről
• Az Eb-középdöntők menetrendje

Eredmény, férfikézilabda-Eb, középdöntő, II. csoport, 3. forduló:
Magyarország - Franciaország 31-28 (15-11)
Trondheim, 3000 néző
v.: Abrahamsen, Kristiansen (norvég)
gól: Ilyés 9, Törő 4, Eklemovics 4, Zubai 4, Iváncsik G. 3, Iváncsik T. 3, Mocsai 1, Nagy K. 1, Nagy L. 1, Herbert 1, illetve Guilbert 6/1, Paty 5, Ostertag 4, Narcisse 3, Kempe 3, Abalo 3/2, Karabatic 2/2, Fernandez 1, Girault 1
hetes: 0/0, illetve 8/5
kiállítás: 10, illetve 6 perc

A csapatból Grebenár Gábor mellett Gál Gyula is kimaradt - a hozzáértő bennfentesek szerint ezt már korábban is meg kellett volna lépni -, a hivatalos verziuó szerint sérült keze akadályozta a játékban. A franciák egyedül a világklasszis kapust, Thierry Omeyert pihentették.

Új felállásban kezdtek a mieink is, a jobbszélen Laluska, a bal oldalon Törő kezdett, a kapuba Fazekas állt. Eklemovics révén gyorsan meg is szerezte a vezetést együttesünk, míg Fazekas gyorsan abszolválta első védését, ám Fernandez bombája ellen már tehetetlen volt (1-1).

Idegesen kezdtek a csapatok, ez a címvédő oldalán pontatlan lövésekben (és persze Fazekas-bravúrokban) mutatkozott meg, szerencsére Törő, majd Ilyés találatával egy-egy góllal vezetni tudtunk. Sőt, Eklemovics - az Eb-n talán másodszor - felfelé célzott, ez ellen tehetetlen volt Karaboue kapus (4-2).

A 8. percben Herbert lökdösődés miatt kétperces kisbüntetést kapott, Fazekas viszont kirúgta Fernandez hetesét. Ha valami abszolút pozitívumot jelentett az Eb-n, az a kapusteljesítmény. Akár Fazekas, akár Puljezevics védett, remekelt, a Gummersbach hálóőre ezúttal is kiválóan élt együtt a játékkal.

A 11. perc elején Laluska kétszer is rontott szélről, látszott, nem ez az igazi helye, Zubai viszont addig ügyeskedett, amíg megszerezte első beállós találatát (5-4).

Sajnos átlövéseink nem sültek úgy, ahogy kellett volna, az első negyedórában mindössze egyszer találtuk el így a kaput, mind Nagy, mind Ilyés lövéseit remekül védte a Montpellier hálóőre. A 17. percre védelmünk zavarait kihasználva 7-7-re egyenlített Franciaország.

Laluska helyére Iváncsik Tamás érkezett, gyorsan be is vállalt egy ziccert, a 19. percre ismét kettőre nőtt az előnyünk, majd Nagy Kornél és Ilyés is végre átlőtt, s a 22. percre 11-7 állt a nevünk mellett. (Fazekas közben 60 százalék feletti hatékonysággal védett - pazar, mesés, csodás!)

Öt perccel a vége előtt már 14-7-re vezettünk, a szenzációs védekezés mellett támadásban is remekeltünk, végre a gyengébb lövések is bepattantak, nem úgy, mint a korábbi meccseken. Feltámadtak átlövőink, Ilyés tíz méterről is védhetetlenül tüzelt, s bár a hajrát emberhátrányban kellett végigküzdeni, s Skaliczki László még egy időkéréssel megpróbált segíteni a gallok 15-11-re kapaszkodtak.

Rosszul kezdtük a második játékrészt is, hiszen a gyengén játszó Bertrand Gille helyére érkező Kempe beállóból, majd Ostertag lerohanásból továbbfaragta a különbséget (15-13). Nagy kísérletét Ploquin tolta alapvonalon túlra, sajnos se a barcelonai csillag, se Laluska nem tudott gólt lőni.

Paty jobbszélről beköszönt, Ilyés második kisbüntetését kapta, korábbi hétgólos előnyünkről sikerült hatot eladni. Skaliczki kapitány Császártól várta, hogy felpörgesse a csapatot, de lassan el kellett volna gondolkodni Mocsai csatasorba állításán is, hiszen jobblövő nélkül nem lehetett meccset nyerni.

Mocsai nem jött, de a 36. percben végre "sült a balkéz", Nagy László törte meg az átkot (17-15), Karabatic pedig a lécre bombázott egy büntetőt. Védekezésünkben újra kihagyások jelentkeztek, ezeket pedig azonnal büntette az egyébként eléggé alapjáraton pörgő, kényelmesen, óvatosan játszó ellenfél.

A 39. percben Guilbert büntetőjével újra iksz lett (17-17), három perc elteltével a mérkőzés folyamán először a címvédőnél volt az előny (18-19).

Császár gyámoltalannak bizonyult, szélsőjátékról nem beszélhettünk, jobbátlövő nélkül pedig... Ilyés hiába játszott ismét kiválóan, egymaga reménytelen küzdelmet folytatott. Ám a csoda lehetősége ott lebegett: Fazekas hetest fogott, Iváncsik Tamás és Törő gyors lerohanásból fordított (21-20).

A 47. percre kettős emberelőnybe kerültünk, ám borzalmas védekezésünknek "köszönhetően" Narcisse, majd Guilbert így is gólt szerzett (24-23). Laluska kiállítása végre elhozta Mocsai idejét, aki megmutatta, van még muníció, 25-23-nál hosszú idő után ismét kettő volt az előny.

Aztán a fáradó Ilyés helyett a frissen pályára Iváncsik Gergő lőtt bombagólt átlövésből, ám a kettő előny hamar egy mínusz lett (26-27).

Az utolsó öt perc döntetlenről és egy nagy Fazekas-bravúrral indult, Skalizki László az 56. percben érezte úgy, fontos mondandója van, ennek lényegeként több ütközést kért a védekezésben.

Iváncsik szélsőbefutása révén 28-27, majd Fazekas ismét bravúrral védett, aztán Ilyés bombázott a hálóba (29-27). Kettő perccel a lefújsás előtt Fazekas újra villant, a támadást Iváncsik Tamás is góllal fejezte be (30-27).

Az utolsó félpercet Herbert a büntetőpadon fejezte be, Paty még bepakolt egyet jobbszélről, s bár kijött egészpályíás letámadásra a francia csapat, Iváncsik Gergő adta meg a kegyelemfdöfést (31-28).

Skaliczki László szövetségi kapitány: "Felemelő érzés a címvédőt legyőzni. Volt tartása a csapatnak, a kritikus szakaszban sem esett össze. Jól sikerült a mérkőzés eleje és vége, közben azért voltak gondok. Bátran játszottunk, többen vállalkoztak, különösen Ilyés és Fazekas remekelt. Nem tudtam teljesíteni a célkitűzést, elbuktam, nem volt sajnos szerencsénk sem. Felnőtt egy új generáció, ennek ellenére több lehetőségünk volt kiharcolni a részvételi jogot az olimpiai selejtezőre"

Sinka László, a magyar szövetség főtitkára: "Hihetetlen balszerencse, egy gólon múlt, hogy folytathatjuk-e a küzdelmet. Van egy remek csapatunk, amely megérdemelte volna, hogy játsszon az olimpiai selejtezőért."