Megható ünneplésbe torkollott a hokisok kiesése

A legjobbak közé hetven év után visszatérő magyar jégkorong-válogatott bár vezetett 1-0-ra, végül 5-1-re kikapott Dániától, és ezzel eldőlt, hogy búcsúzott az A csoporttól. Játékos és edző is úgy véli, tanulásnak tökéletes volt a svájci kaland, és a csapat megmutatta, képes partiban lenni a legjobbak egy részével, még ha nem is tud hatvan percen keresztül egyenletesen teljesíteni. Egy biztos, szomorkodásra semmi ok, a csapat és a szurkolótábor is letette a névjegyét az elitben, a magyarokról ugyanis mindenki elismeréssel szólt a vébén.

Dajka Balázs helyszíni tudósítása Zürichből

• Vérző bíró, meleg cowboy-imitátorok, kanadai ötös
• A hokivébé menetrendje
• A hokivébé csoportállásai
• A magyar jégkorong-válogatott kerete
• Hokiszabály-magyarázó

Akik nem rendelkeztek helyismerettel, vasárnap délelőtt azok is tudhatták, hogy Oerlikon állomáson melyik vonatra kellett felszállni, ha a magyar-dán hokimeccs volt az úticél: az egyik szerelvény ugyanis tömve volt piros-fehér-zöldbe öltözött drukkerekkel, akik komoly hangerővel adták a világ tudtára, melyik csapatért rajonganak. "Izzik a csarnok, itt a világbajnok" - szólt a kissé elfogult rigmus, hiszen az arany helyett a bennmaradás volt a tét a dánok ellen. A következő dal is nagy sikert aratott, az "A jó lovas katonának" című nóta aktuális átirata szerint, ugyanis a bakának nincs más dolga csak inni, inni és inni.

Szívet melengető látvány volt a rengeteg magyar szurkoló, annak ellenére, hogy sokan a csoportkör után hazamentek, a helyi műsorközlő nem győzte dicsérni a vébé leghangosabb táborát. A jégen lévők is kitettek magukért, az osztrákok elleni fásult játéknak szerencsére semmi nyoma nem volt, lendületesen játszott a Cortina-csapat, és a vébé során először sikerült megszerezni a vezetést, az eddig pont nélkül álló Palkovics gyönyörűen húzta el a korongot a kapus mellett, majd az üres ketrecbe emelt.

A gól azt jelentette, hogy magyar előnnyel zárult az első harmad, és a másodikban sem igazán riogattak a dánok, de ekkor váratlan helyről érkezett segítség a riválisnak: a bírók két helyzetben is könnyen kiszórtak egy-egy magyart, az 5 a 3 elleni helyzetet pedig Staal használta ki. Több meccsen is tapasztaltuk már, hogy az elitben újoncnak számító magyar csapat nem részesül azonos elbírálásban, mint a rutinos A csoportosok, ennek következő példája az a jelenet volt, amikor Tokajit durván leütötte egy dán, mégsem járt érte kiállítás. Pedig Tokajinak az orra és a homloka is vérzett, de a kanadai, orosz bírópárosnál ezúttal ez is belefért.

Aztán a meglehetősen antipatikusan játszó dánok egyike Szupernek is nekiment, és ezért már járt a kétperces büntetés, lőttünk is, mint a westernfilmekben, de nem sikerült bevinni a második találatot. A túloldalon viszont elég volt egy apró kihagyás, védőink nem tudták eltakarítani a korongot, amit Mads Christensen kihasznált, így az első harmad végi előnyből egygólos hátrány lett.

A záró játékrészben megint bebizonyosodott, hogy nem azonos mércével mérnek a bírók, Vas Jánost végleges kiállítással büntették, pedig az ütközése semmivel sem volt brutálisabb annál, amit Tokaji szenvedett el. Az ötperces emberhátrány alatt hősiesen küzdött a csapat, de Green pont annyira ért bele Nielsen lövésébe, hogy Szupernek ne legyen esélye hárítani. Érezni lehetett, hogy innen már nem lehet visszajönni, a dánok pedig előbb egy védelmi hibát, majd egy emberelőnyt váltottak gólra, és ezzel visszaküldték a magyar válogatottat a második vonalba, illetve meghagyták az esélyt maguknak a bennmaradásra, amiről az osztrákok elleni meccsük dönt majd.

A meccs után a szurkolók győzteseknek kijáró ünneplésben részesítették a fiúkat, akik erre rá is szolgáltak, az öt meccsből ugyanis négyen is megtették azt, ami tőlük telik, és ne felejtsük el, milyen nüanszokon múlt a szlovákok és a fehéroroszok elleni találkozó, ha ott kicsivel rutinosabbak és szerencsésebbek vagyunk, összejöhetett volna a csodával egyenértékű bennmaradás.

Tanulóévnek tökéletes volt az a svájci világbajnokság, a magyar válogatott megmutatta, hogy nincs messze az A csoportos mezőny második felétől, sőt, jobb napjain a közvetlen élcsoport uán következőkkel is felveszi a versenyt, ezt mutatta a szlovákok és a beloruszok elleni meccs.

A meccs után a játékosok szokás szerint egy kis focival vezettek le, Svasznek Bence még a labdázgatás előtt értékelte a dánok elleni csatát: "Sajnos csak negyven percig tudtunk koncentráltan játszani, ez pedig nem elég ahhoz, hogy egy ilyen kiélezett meccset megnyerjünk. Minél több ilyen iramú és hőfokú meccsre lenne szükség ahhoz, hogy igazán belerázódjunk az A csoportos színvonalba. Túlzó volt a kiállítási arány, Tokajinak leszakították a fejét, és mégse járt érte semmit, Vas Jankót pedig egyből kiszórták, ami el is döntötte a meccset. A kapitány elégedett volt az erőfeszítéseinkkel, mi pedig szeretnénk szépen búcsúzni, a németek is nyeretlenek, jó lenne, ha ez így is maradna."

Vas János a tengerentúlon is játszott, így hozzá van szokva a kemény test-test elleni ütközésekhez, a harmadik harmadban is egy bodicsekket próbált kiosztani a palánk mellett, ám a vége végleges kiállítás lett, ami azt jelenti, nem lehet ott a németek ellen. "Nem indulatból mentem oda, ütközni akartam, semmi lendületem nem volt, a kezem is magam előtt volt, a dánnak meg lenn volt a feje, aztán eljátszotta a nagy halált. Túl szigorú ítélet volt, és nagyon sajnálom, hogy ezzel hátrányos helyzetbe hoztam a csapatot, és nem tudtam visszamenni segíteni. Többször is olyan érzésem volt a vébén, hogy védik a bírók az erősebb csapatokat, és néha becsukják a szemüket, nem akarnak nekik észrevenni nekik olyan dolgokat, amiket nekünk egyből befújnak. Az osztrák meccshez képest sokat javultunk, főleg védekezésben, próbáltunk odafigyelni minden apró dologra, remélem, ez a németek ellen is így lesz, nagyon sajnálom, hogy nem segíthetek a srácoknak" - nyilatkozta az ifjabbik Vas testvér.

Ennafati Omar, a magyar válogatott torontói születésű védője, a meccs alatt végig nagy csatában volt a dánok legismertebb játékosával, a Phoenix Coyotesban profiskodó Mikkel Bödkerrel, a szövetség sajtófőnöke a nagy szócsatát és a dulakodást látva attól félt, a két harcos az ebédlőben folytatja majd. "Á, nem volt ez olyan komoly balhé" - hűtötte le a kedélyeket a marokkói apától és magyar anyától származó bekk.

"Tudtuk, hogy ő a legjobb játékosuk, én meg végig nyomtam neki a dumát, próbáltam kizökkenteni, hogy ne csak a játékra figyeljen. Ez benne van a hokiban. Keményen játszottunk, mert nagyon vágytunk a győzelemre, de túl sok volt a kiállítás nálunk, holott nem voltunk durvábbak, mint a dánok. Sőt, amikor Tokajit leütötte az ellenfél, annak automatikusan ötperces kiállításnak kellett volna lennie. Hogy milyen élményekkel gazdagodtunk a legjobbak között? Tudtuk, hogy kemény lesz, először kerültünk ennyire elit mezőnybe, sokat tanultunk a meccsekből, és remélem, hogy jövőre visszatérünk az A csoportba."

"Nincs miért szégyenkezni, ma is kiderült, hogy tudunk úgy játszani, mint a stabil A csoportos csapatok, csak egyelőre ezt nem sikerül 60 percre átmenteni" - mondta Énekes Lajos másodedző.

"Negyven percig minden benne volt a pakliban, igaz, hogy a dánok lőttek többet, de a nagy helyzetet tekintve nagyjából egálban voltunk. Nem a bírók tevékenységén ment el a meccs, viszont a játékosokat a kelleténél jobban foglalkoztatták az ítéletek, pedig meg kell tanulniuk, hogy ez olyan, mint az ökölvívás, ha egy erősebb ellenféllel vagy a címvédővel bokszolsz, akkor ellene többet kell mutatni, nagyon meg kell verni, hogy meggyőzd a pontozókat. Az biztos, hogy sikerült pozitív megítélést kiharcolnunk, egy sportszerű, küzdős csapat képe alakulhatott ki a nézőkben rólunk, amely megmutatta, hogy képes jó játékra, még ha nem is teljes meccsen keresztül. Nem volt viszonyítási alapunk, hogy a mi tudásunk mire elég a legjobbak között, most viszont már tudjuk, mi kell ahhoz, hogy legközelebb fel tudjuk velük venni a versenyt. Mentálisan és fizikálisan is erősödni kell, mert ilyen téren pont annyi hiányzik, amennyi a szoros meccseket eldönti. A fejlődés útja látszik, hiszen évekkel ezelőtt az A csoport is elérhetetlennek tűnt. Biztos, hogy lesz átalakulás a válogatottban, több idősebb játékos is befejezi majd, a helyükre kerülő fiataloknak pedig kell majd idő, míg teljesen beépülnek. A németek ellen szeretnénk megmutatni, hogy miért is kerültünk mi ide, bár összességében el lehet mondani, hogy nem vallottunk szégyent. És köszönünk mindent a szurkolóknak, ők is hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen szimpatikusnak találták a csapatot és a magyar embereket a vébén, ráadásul fantasztikus hangulatot teremtettek a meccseinken."

A drukkerek egy órával a meccs után is a csapatot éltették a csarnok melletti sátorban, miközben a norvégok ellen készülő kanadaiak már javában focizgatták a csarnok mellett. A magyar játékosok többször is elmondták, milyen sokat jelentett nekik a drukkerek frenetikus biztatása, és ezt személyesen köszönhették meg, az átöltözés után ugyanis átvonultak kollektíven a sátorba.

Az addig sem temetői hangulat innentől aztán leírhatatlanná vált, a játékosok is meghatódtak azon, milyen királyi fogadtatásban volt részük, a szurkolók úgy ünnepelték őket, mintha összejött volna a nagy álom, a bennmaradás. Tucatjával készültek a közös fotók, gyűltek az aláírások, aztán jött a közös himnuszéneklés, ha valaki az űrből csöppent volna ide, nem hitte volna el, hogy egy kiesett csapat és szurkolótábora köszönti egymást.

Ahogy Szélig Viktor mondta, a szurkolók már világbajnokok. A csapat pedig igenis A csoportos szintű, amit jövőre ismét bizonyíthat.

A divízió I-es ellenfelek
Nem hivatalos számítások alapján Szlovénia, Nagy-Britannia, Lengyelország, Horvátország és a Koreai Köztársaság lehet a magyar jégkorong-válogatott ellenfele a jövő évi divízió I-es világbajnokságon; a magyar szövetség nem pályázik a házigazda szerepre. Palla Antal, a magyar együttes technikai igazgatója elmondta: az ő számítása szerint lesz ez a felsorolt öt csapat az ellenfél, ugyanakkor Kovács Zoltán, a magyar szövetség főtitkára jelezte: nem pályáznak rendezőnek.
A lengyelek idén voltak házigazdák, így jövőre nem lehetnek, a britek nem szoktak otthont adni vb-nek, ezek alapján annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy a szlovénok 2007 után ismét próbálkoznak. Két éve a szlovénok Ljubljanában éppen a magyarok előtt szerezték meg a feljutást jelentő első helyet, ám tavaly kiestek, idén pedig nem sikerült visszajutniuk az elitbe.
A másik, 2010-es divízió I-es csoportban a svájci vb jobbik kiesője, Ausztria vagy Dánia, valamint Ukrajna, Japán, Litvánia, Hollandia és Szerbia a résztvevő.A két divízió I-es csoport győztese vehet részt a 2011-es szlovákiai (Pozsony és Kassa) "nagy" vb-n.