A világgal együtt gyorsulnak a sportágak

Az újítások mindig a jókat segítik, a kevésbé jókat nem, véli Rátgéber László kosárlabdaedző, aki szerint a 2010-11-es szezontól bevezetendő új szabályok egyértelműen a játék gyorsítása, élvezhetősége miatt születnek, és a támadójátékot segítve előre viszik a sportágat. A korábbi szövetségi kapitány azt sem tartja kizártnak, egyszer bevezetik majd az ötpontos dobást, a magyaroknak pedig azért lehet jó a változás, mert rákényszerülnek a tanulásra és a gondolkodásra.

Az egyik leggyakoribb közhely, mely szerint felgyorsult világban élünk, valójában így lenne helyes: folyamatosan gyorsul az ember, és ennek megfelelő világot teremt maga köré. Gyorsabban beszélünk, mint tették a nagyszüleink, és többnyire befogadóként is elvárjuk a nagyobb sebességet. A mai akciófilmek nehezen hasonlíthatók össze a 20-30 évvel korábbi elődeikkel, és nincs ez másképp a sportmérkőzésekkel sem. Jégkorongban a kétvonalas les eltörlésével gyorsult a játék, hiszen így a védőharmadból is lehetett indítani félpályán túlra, vagyis megnőtt a kiugratások esélye. Kézilabdában 1997-ben vezették be a gyors középkezdést, amely lehetővé tette, hogy az ellenfél visszarendeződése nélkül is lehet támadást indítani - ennek egyik első áldozata éppen a magyar férfiválogatott volt, amely ilyen gyors góllal bukott el az egyiptomi világbajnokságon.

A vízilabdában számtalan kísérlet volt már arra, hogy valahogy fogyaszthatóvá tegyék a sportágat, amely az első, 1870-ben lefektetett szabályzat idején még alig hasonlított a mai pólóhoz (nem volt például kapu, gólt pedig úgy lehetett elérni, ha a játékos egy a parton elhelyezett pontra helyezte a labdát). A szabályok azóta is rengeteget változtak, legutóbb tavaly szeptemberben, az utolsó, jelentős módosításokat azonban 2004-es olimpia után tették, azóta szabaddobásból öt méterről (korábban hétről) egyből kapura dobható a labda, a támadóidő 35 másodpercről 30-ra csökkent, valamint a mezőnyjátékosok blokkolása után nem jár sarokdobás, csak ha a kapusról megy ki a labda. A változások általában itt is a játék felgyorsítását szolgálták, amit az általunk megkérdezett pólósok szerint lehetne még fokozni, például a játéktér méretének szűkítésével.

Rátgéber: A lépéshibát és a szabálytalanságokat kellene orvosolni

Legutóbb az európai kosárlabda irányítói érezték úgy, hogy valamit tenniük kell a játék korszerűsítése érdekében. Ősztől a szövetség (FIBA Europe) kezdeményezésére megváltozik néhány szabály, többek között 50 centivel távolabbra (6,75 m-re) kerül a hárompontos vonal.

"Nemcsak a FIBA közeledik az NBA felé, hanem az NBA is a FIBA felé, hiszen korábban éppen európai mintára engedélyezték a zónavédekezést" - jegyezte meg felvetésünkre Rátgéber László, akit arról kérdeztünk, a jelenlegi szabályváltozások mennyiben változtathatják meg a kosárlabdázást, s nem érzi-e úgy, csupán az NBA másolásáról van szó.

"A hárompontos vonal távolsága 6,25-ről 6,75 méterre változik, így közelebb kerül a tengerentúlon meghúzott 7,25 méterhez. Ez azt jelenti, hogy nagyobbá válik a kosarak előtti terület, a jó dobók még nagyobb előnyt élveznek, a kilépő védők mögötti területet pedig több mozgással lehet bejátszani" - mondta a Pécsett éppen PhD-dolgozatát író szakember.

Rátgéber szerint az is jelentős változást jelent, hogy az úgynevezett szigorított, palánk alatti terület (ahol a támadójátékos három másodpercig tartózkodhat) az eddigi trapéz helyett téglalap alakú lesz, a nagyobb terület a gyorsabb mozgásra ösztönöz majd, csakúgy, mint a mérkőzés utolsó két percében történő időkérések oldalbedobásainak helye és a huszonnégy másodpercet érintő módosítások.

"Már az én vizsgáim idején is nehéz kérdésnek számított, ha az ember a szabályváltozásokat húzta. Erről külön tudományos munkákat lehetne írni. Elképesztő változások történtek az első, 1891-es, James Naismith által megalkotott szabályok óta. Gondoljunk csak a támadóidő vagy a hárompontos dobások bevezetésére. Gyakorlatilag négyévente vannak kisebb-nagyobb megújulások, s ez nem véletlen. Emlékezzünk csak a futballra, amelyben úgy tíz éve pontosan lefektették, milyen szabálytalanságokért jár sárga vagy piros lap, vagy a kézilabdára, ahol a gyors középkezdéssel új dinamikát kapott a sportág. A csapatsportágak egymástól tanulnak, így a kosárlabda például átvett sok taktikai dolgot az amerikaifutballtól."

"Rengeteget változik a sportág, azaz folyamatosan van megújulási lehetőség. A futball a mérvadó szerintem: az ottani taktikai elmozdulások tekintetében próbálnak változni a labdajátékok is. Amikor elkezdtem dolgozni, akkor ötven ponttal BEK-döntőt lehetett nyerni, a csapatok foggal-körömmel védekeztek, igazi catenacciót játszottak a felek. Most edzői és játékvezetői szinten is a támadófelfogás dominál, Európa elitjét a sok támadást vezető együttesek uralják" - nyilatkozta ezzel szinte egybevágóan tavaly Székely Norbert, az MKB-Euroleasing Sopron edzője, a női válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya.

Rátgéber úgy véli, a mostani szabályok előre viszik a kosárlabdát, s egyértelműen a támadójátékot segítik majd. "Az a véleményem, az újítások mindig a jókat segítik, a kevésbé jókat nem. Nekünk magyaroknak azért lehet jó a változás, mert rákényszerülünk a tanulásra, a gondolkodásra, a tudományos kutató munkára. Ha képesek vagyunk megújulni, életben maradunk, ha nem, elbukunk."

A szakembert megkérdeztük arról, ha ő módosíthatna néhány dolgon, mihez nyúlna elsőként. "Elsősorban a lépéshibát és a szabálytalanságokat kellene orvosolni. Az indulás kérdését kellene forradalmasítani, s tisztázni kellene pontosan, mi a fault, mert az NBA-ben valahogy tisztábban működik mindez. De ezekhez minőségi játékvezetők kellenek, ebből viszont nagy hiány mutatkozik. De el tudnám képzelni az egyperces időkérések mellett a félidőnkénti 1-1 kisebb, mondjuk 20 másodperces időkérést is, s nem tartom lehetetlennek, hogy egyszer csak előáll valaki az ötlettel, hogy a félpályán túli kosarak, mondjuk, öt pontot érjenek."

A 2010-ben életbe lépő szabályváltozások

2.2.3 Büntetővonalak és szigorított területek

A szigorított (három másodperces) területnek téglalap alakúnak kell lennie (a továbbiakban tehát nem trapéz alakúnak)

2.2.4 A hárompontos mezőnykosár területe

A hárompontos vonal távolsága 6,75 méterre változik (a jelenlegi 6,25 méterről).

2.2.6 Oldalvonali bedobások

Két (2) kis vonalat kell a pályán kívül felfesteni, a jegyzőasztallal és a csapatpadok területeivel szemben, az alapvonal belső szélétől mérve 8,325 méter távolságra, azaz a hárompontos vonal legmagasabb pontjával egy magasságban.

A mérkőzés és az esetleges hosszabbítás(ok) utolsó két (2) percében, egy olyan időkérést követően, amelyet a védőtérfélről bedobásra jogosult csapat javára engedélyeztek, a bedobást a jegyzőasztallal szemben ettől az újonnan felfestett vonaltól, az ún. "oldalvonali bedobás helyéről" kell elvégezni és nem a jelenlegi, meghosszabbított középvonaltól.

2.2.7 No-charge félkörök

A no-charge félköröket a játéktéren kell megjelölni, a kosarak alatti részen. A félkörök belső szélének távolsága 1,25 méter a kosár talajra vetített közepétől.

Nem lehet belemenést ítélni, ha a támadó és a védő játékos közötti érintkezés oly módon történik, hogy a védő játékos a no-charge félkör területén belül helyezkedik el.

29. Huszonnégy másodperc

A védőtérfélen végrehajtandó bedobás esetén, ha a vonatkozó szabályok alapján szükséges, a 24 másodperces készüléket 24 másodpercre vissza kell állítani.

A támadó térfélen végrehajtandó bedobás esetén, ha a vonatkozó szabályok alapján szükséges, akkor a 24 másodperces készüléket az alábbiak szerint kell visszaállítani:

• - Ha 14 vagy több másodpercet jelez a 24 másodperces készülék a játék megállításakor, akkor a 24 másodperces készüléket nem kell visszaállítani és ugyanaz az érték marad meg.
• - Ha 13 vagy kevesebb másodpercet jelez a 24 másodperces készülék a játék megállításakor, akkor a 24 másodperces készüléket 14 másodpercre kell állítani.