A mérkőzést követően a szurkolók már a helyszínen megtalálták Mátéfi Eszter szövetségi kapitányt, aki akkor nem reagált még az "Ugye, most lemondasz már, Esztike?" kérdésre, vasárnap azonban közleményben lemondott posztjáról.
"Egyértelmű csalódásként éltem meg a mérkőzést" - elemezte a találkozó utáni sajtótájékoztatón a kiesést. "A kinti mérkőzés után úgy véltük, a kétgólos hátrány behozható, kielemeztük a hibákat. Ám sajnos nem úgy kezdtük a meccset, ahogy kellett volna, nem szereztünk megfelelő önbizalmat. A németek átvették az irányítást, mi meg egyre jobban elbizonytalanodtunk. Hiányzott az az agresszivitás, amit megbeszéltünk, és szerettünk volna hazai pályán alkalmazni. Nem sikerült, sőt a németek sokkal agresszívabbak voltak, ezért érvényesült az ő akaratuk."
A kapitány szerint semmi jel nem utalt erre a kudarcra, hiszen az edzésmunka rendben volt egész héten, próbálták úgy elosztani, hogy frissek legyenek a hétvégén. Úgy vélte, sokat segítette a csapatot Lénárt Ágota sportpszichológus jelenléte is.
"Több jó teljesítményre és vezérre lett volna szükség, azokra a játékosokra, akik klubjukban is többet vállalnak. Rosszul kezdtünk, az átlövésekre építettük a játékunkat, nem sikerült, úgy tűnik, Zácsik fiatal még ehhez, nagy volt a teher, amit a vállára raktam."
Szinte mindenki arra volt kíváncsi, vajon a kapitány hogyan látja saját munkáját, de Mátéfi erről nem kívánt nyilatkozni. "A szakmáért én felelek, de az okokat az előzményekben is kell keresni kell. Az nem normális, hogy egy hónappal a vb-selejtező előtt botrányok robbannak ki. Lehet a nyakamba varrni a kudarcot, sokan várják is, hogy ezt megtörténjen. Az elnökség eddig mellém állt, próbáltuk megerősíteni a stábot, felkértem segítőket is, ha ehhez kevés lennék. Én megpróbáltam mindent megtenni, ami tőlem telt. Ennyi telt. A rutin biztosan hiányzik. De aki jobb teljesítményre képes, mutassa meg. Oda kell állni, jobban kell csinálni."
Húszéves mélyponton a válogatott
A németek elleni kettős vereséggel visszazuhant arra a szintre a magyar nőikézilabda-válogatott, ahonnan közel húsz éve egyszer más sikerült kikecmeregnie. Az 1982-es világbajnoki ezüst után nyolc évvel a csapat már csupán a C világbajnokságon vehetett részt, ám1990-ben Laurencz László személyében sikerült megtalálni azt a szakembert, aki az olaszországi viadal megnyerését követően a vilniusi B világbajnokságon is diadalra vezette az együttest, így 1993-ban ismét a legjobbak között indulhatott a vébén.
Az akkori hároméves felkapaszkodást talán ezúttal nem kell végigélni, a válogatott előtt Eb-selejtező áll, amelyet ha sikerrel megvív, jövőre már ott lehet a hollandiai kontinensviadalon. Kérdés, milyen csapattal és milyen kapitánnyal.
Laurencz: Teljesen kikészültem
"Azért a két helyzet különböző" - mondta az [origo]-nak Laurencz László. "Akkor olyan helyzetben vettem át a válogatottat, hogy a játékosállomány kiváló volt, nem akarok megbántani senkit, de még a mostani válogatotténál is jobb. Akkor a korábbi szakmai munka volt kritikán aluli."
Az egykori sikeredző szerint a fokozatos lejtmenetet előbb kellett volna megállítani, ez a borzalmas vb-selejtező csak ennek a folyamatnak a befejező része volt.
"Az első mérkőzést láttam, sajnos a visszavágónak csak a második félidejét, de bár ne tettem volna. Teljesen kikészültem. Az első mérkőzésen szakmailag egyértelműen gondok voltak a cserékkel, a visszavágóra pedig nem sikerült orvosolni a problémákat."
Laurencz szerint Mátéfi rendes, becsületes edző, nagyon jó játékos is volt, biztosan a legjobbat akarja, biztosan kiváló edzéseket tart, de az edzői munka nem csak erről szól.
"Érzésem szerint a stáb együtt nem tudta megoldani a feladatokat. Bennem az a kérdés merül fel, vajon azok az illetékesek, akik annak idején meghozták a döntést, és kinevezték, vajon veszik-e a kalapjukat."
Hogy ki lehetne a megoldás? "Csakis Róth Kálmánt tudom elképzelni" - jött a válasz. "A legnagyobb probléma az utánpótlásban van, nem látom a jövő klasszisait. Most ennél jobb keretet én sem tudtam volna nagyon összeválogatni. Lehet vitatkozni egy-egy poszton azon, hogy kit válogasson be a kapitány, ezek a játékosok azonos képességűek, de nem klasszisok."
Elek szerint Zácsik értékelhetetlent nyújtott
"Nagyon nehéz mit mondani egy ilyen mérkőzés után" - mondta Elek Gábor, a Ferencváros szakvezetője. "A húsvéti tornán Németh Andrással és Köstner Vilmossal együtt elemeztük a németek játékát. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy Althaus visszatérésével jóval erősebb lesz az ellenfél, hiszen jobb beállós, mint Müller. Jeleztük, hogy Wohlbold ellen lehet keresnivalónk, mert olyan játékos, aki gyorsabban akar játszani, mint amit tud. Ügyesen bele lehet hajszolni a lépéshibába, támadófaultba, összezáró védekezéssel ledöntött volna mindenkit a lábáról. Ehhez képest néztük, ahogy kapuig rohan, és gólt dob."
Elek szerint utólag mindenki okos, nem tudja, hogyan döntött volna, de kívülállóként úgy gondolja, nem kellett volna félidőben a fél csapatot lecserélni. Arra a kérdésre, mit gondol játékosai szerepléséről, elmondta, Szucsánszki keveset tett hozzá a játékhoz, Tomori csak addig volt jó, amíg jobbátlövőben szerepelt.
"Zácsik esete nem könnyű, vele alapvető probléma, hogy sérülése után nincs meg a megfelelő állóképessége, azaz jelenleg 10-15 perces játékos. Amit 18 évesen meg tudott tenni, azt most húszévesen nem, nagyon bizonytalan, tudásának jelenleg 30 százalékát tudja csak nyújtani. A visszavágón értékelhetetlent nyújtott. A nyár legnagyobb feladata lesz számunkra, hogy komoly alapozással visszahozzuk őt arra a szintre, amit valójában tud."
A szakember nem akar változtatni korábbi elhatározásán, úgy érzi, nem neki való a kapitányi feladat. "Nekem a Ferencváros a legfontosabb, és hosszú évekig az is lesz. Nem hiszem, hogy érett lennék a feladatra, a kettőt együtt csinálni pedig nem lehet, ezt Németh András, de Mátéfi Eszter példája is bebizonyította."
Elek szerint olyan edző kell, akit elfogadnak, aki rutinos, akinek van ideje arra, hogy ezt a munkát becsülettel végezze. "Például egy olyan szakembert el tudnék képzelni, akit tudása alkalmassá tesz erre, akinek az idényben csak egy-két BL-meccse van, és aki például Bécsben dolgozik" - célzott kimondatlanul is a Hypóhoz készülő Németh Andrásra.
Németh: Görbicz Anita óta nem termeltünk ki világklasszist
"Nem esedékes ez a munka, most írtam alá két évet a Hypo csapatához" - érvelt az [origo] felvetésére Németh András, aki úgy látja, nagyon optimista megközelítés volt az, hogy a magyar és a német csapatnak közel egyforma az esélye a továbbjutásra.
"Engem nem lepett meg a német válogatott, nem tapasztaltam semmi olyat, ami más lett volna a húsvéti tornán látottakhoz képest. Mi elmondtuk, mit láttunk ott, más kérdés, hogy a kapitány ezeket hogyan tudja beépíteni a saját elképzeléseibe."
Németh szerint a magyar edzői kar igenis jó, az eredmények igazolják is ezt, hiszen a Győr elődöntős volt a BL-ben, a Fradi megnyerte a KEK-et, míg a Vác nyolc között volt az EHF-kupában. "Közel tíz olyan szakembert tudok, aki alkalmas lenne kapitánynak. De véleményem szerint rossz az alapkoncepciónk, mert meg kellene határozni a fő célt, és mindent annak alárendelni. Nem lehet véletlen, hogy Görbicz Anita óta nem termeltünk ki egyetlen világklasszist sem. Váci edzőként azt láttam, hogy nálunk minden fontos, az ifi és a junior válogatotton át a felnőtt csapatig, de közben olyan tehetségek, mint például a váci Klivinyi Kinga ahelyett, hogy mondjuk Tóth Tímeával együtt dolgozva fejlődne, a korosztályos csapatnál van egész nyáron. Meggyőződésem, ha valaki a legjobb egy csapatban, ott nem tud tovább fejlődni."
Ki lehetne szövetségi kapitány?
Érv | Ellenérv | |
Kovács Péter | Kiemelkedő tudású szakember, akit maga Mocsai Lajos javasolt a válogatott élére. Ráadásul szabad, nincs munkája. | Keménykezű edző hírében áll, emiatt akadt korábban is problémája. Ráadásul neheztel a szövetségre, hiszen eddig háromszor kínálták fel neki a férfi kapitányi posztot, de egyszer sem kapta még meg. |
Róth Kálmán | Az utánpótlás-válogatottaknál dolgozó kiváló szakember a Győr felnőttcsapatának élén is bizonyított. Ha fiatalítás jön, csakis ő lehetne az ideális kapitány. | Információnk szerint korábban éppen klubja, a Győr akadályozta meg, hogy kapitány legyen, mondván: ha a klubjában akadtak problémái a játékosaival, akkor nem menne sokra a nemzeti csapatnál sem. Ráadásul ő lehet a győri kéziklub új elnöke. |
Konkoly Csaba | A Győri Audi ETO legsikeresebb edzője, többször csinált bajnokcsapatot, BL-döntőt vívhatott, dolgozott a válogatott mellett is. Szakmailag nem lehet ellene kifogás. | Klubja nem engedte korábban, hogy másodállásban kapitány legyen. Ráadásul nevetséges összeget kínált neki a szövetség. |
Gyurka János | 2009-ben egyszer már komolyabban felmerült a neve. | Rutintalan edző annak ellenére, hogy dolgozott már a Hypo női csapatánál, jelenleg pedig a Veszprém női együttesének szakvezetője. |
Imre Vilmos | Kiváló szakember, aki korábban dolgozott már kapitányként. | Egyszer már lemondott a posztról, és miután jelenleg kiváló körülmények között dolgozhat Siófokon, nem valószínű, hogy visszatérne. |
Németh András | Rutinos, sikeres edző, vele érte el utolsó komoly sikerét a válogatott a 2005-ös világbajnokságon. | Biztosan nem vállalná a feladatot, főleg, hogy most szerződött Vácról az osztrák Hypóhoz. |
Laurencz László | Szakmailag kifogástalan, rutinos, és bár egyedül nem lenne edző, de ahogyan az [origo]-nak decemberben elmondta, szaktanácsadóként szívesen segítene. | Egyedül nem vállalná. Ráadásul kemény edző, aki ugyan sokat dolgozott női csapatnál, de nehezen viselik a stílusát. |
Elek Gábor | Fiatal, sikeres edző, akik idén KEK-et nyert a Fradival. | Saját bevallása szerint sem vállalná a feladatot, ráadásul a KEK-siker ellenére ugyanúgy rutintalannak számít, mint Mátéfi. |
Kiss Szilárd | Rutinos, sikeres szakember, Eb-bronzot nyert 2004-ben a válogatottal, BL- és EHF-kupa-döntőt vívott a Dunaferrel. | Nem valószínű, hogy vállalná a feladatot, jelenleg Dunaújvárosban szeretne jó, jobb csapatot építeni. |
Hajdu János | Többször bizonyított már beugróként, rutinos szakember. | Tavaly távozott a magyar szövetség szakmai igazgatói posztjáról, jelenleg az Egyesült Arab Emírségek férfiválogatottjánál dolgozik |
Európa-bajnoki aranytól a vb-selejtezős bukásig
A hanyatlás első jelei szinte évekkel korábban megmutatkoztak, a 2000-ben olimpiai ezüstöt és Európa-bajnoki aranyat, majd 2003-ban Zágrábban világbajnoki ezüstöt nyerő magyar válogatott az athéni olimpián váratlan vereséget szenvedve a csoportban Ukrajnától, majd elbukva a franciák ellen csak az ötödik lett, 2008-ban már csupán a nyolcadik helyet csípte meg az Eb-n, egy évvel később világbajnoki 9., majd Eb-10. lett.
A látható visszaesést azonban mindig kompenzálta egy-egy kicsúszott eredmény: a 2004-es Eb-3. hely, illetve a 2005-ös szentpétervári vb-bronz mellett a pekingi olimpia negyedik helyezése (ehhez egyszer kellett jól játszani, a negyeddöntőben Románia ellen) elfedte a problémákat.
Bár minden edző szívesen nyilatkozza azt a klisét, hogy a szövetségi kapitányi poszt nagy megtiszteltetés és a szakma csúcsa, itthon egyáltalán nem versengenek a posztért. Németh András, a Vác jelenlegi, a Hypo következő edzője például azt mondta, aki egyszer volt kapitány, nem fog tolongani a pozícióért.
Akit érdekelt volna, azt vagy klubérdekből nem engedték oda, vagy nevetséges összeget kínált neki a szövetség (vagy mindkettő), így aztán Imre Vilmos 2009-es lemondását követően gyakorlatilag az egyetlen jelölt, az addigi segítő Mátéfi Eszter kezébe hullott a lehetőség.
A szövetség nagy kockázatot vállalt, hiszen a pályája elején járó szakvezető mellett a férfiválogatott élére egy még tapasztalatlanabb trénert, Csoknyai Istvánt választott, később pedig nem merte beismerni, tévedett.
Csoknyait is kurta-furcsa módon távolította el a válogatott közeléből, a 2010-es bécsújhelyi Európa-bajnokságon leszereplő csapat élére előbb kinevezte szakmai igazgatóként Mocsai Lajost, majd mire észbe kapott volna a közvélemény, a soron következő világversenyen már Mocsai volt a kapitány, Csoknyai pedig segítő sem lett, inkább csendben hagyták, hogy folytassa veszprémi klubmunkáját pályaedzőként.
Mátéfinál ezt több okból sem merte meglépni a szövetség: egyrészt senki sem vállalta volna, másrészt mindig akadt kibúvó. A békéscsabai klubedző a 2009-es Világkupán mutatkozott be, ahová a válogatott edzés nélkül megérkezve története addigi legsúlyosabb, 33-13-as vereségét szenvedte el Norvégiától.
A kínai világbajnokságon Görbicz, Pálinger és a vb-t lemondó Hornyák nélkül esély sem mutatkozott a jó szereplésre, de a 9. helyet követően a kapitány még úgy nyilatkozott, a jövőre nézve biztató jelekkel szolgált ez a világbajnokság. "Én is szerettem volna a négy közé bejutni. De legyünk reálisak és alázatosak, ha így lesz, a következő világversenyen még jobban fogunk szerepelni."
Következett az Európa-bajnokság, ahol Norvégia rekordot döntve ezúttal 21 góllal győzött a magyarok ellen, a 10. helyet követően pedig Mátéfi Eszter azt mondta, a két hiányzóval, Görbicczel és Zácsikkal kiegészülve sokkal jobb lesz a válogatott.
A németek elleni világbajnoki selejtezőn mindkét játékos ott volt, mégis kettős vereség lett a vége. Pedig volt remény, hiszen az első, balingeni összecsapáson jól játszott az együttes, főleg az első félidőben, amikor a ferencvárosiak - Tomori és Szucsánszki - vezérletével még vezetett is a csapat.
A második játékrészre azonban a húzóemberek nem kaptak újabb lehetőséget, a meccset a németek nyerték, míg a kapitány azt mondta, ez azért kellett, hogy a nehéz szezont játszó FTC-játékosok rápihenjenek a visszavágóra. Azaz Mátéfi az idegenbeli győzelem helyett inkább a győri csatára gondolt, utólag talán ő is belátja, elképesztő luxus volt így feladni azt a mérkőzést.