"A hírnévért, a pénzért és a csajozásért pólóznak" - mi a baj a vízilabda-utánpótlással?

A felnőtt férfivízilabda-válogatott a világ élvonalába tartozik, a korosztályos magyar válogatottak nagy része azonban az utóbbi években rendre érem nélkül tér haza a világeseményekről. Az [origo] által megkérdezett pólós szakemberek szerint minden fiatal korosztályból kikerülhet egy-egy tehetséges játékos, akik később a válogatott alapemberei lehetnek. Ugyanakkor úgy vélik, nem szabad elmenni a nyilvánvaló gondok mellett, hiszen az edzők és a gyerekek elkényelmesedtek, az uszodahelyzet pedig kritikussá vált.

A 2008-as junior Európa-bajnokságon a nyolcadik, a 2009-es junior világbajnokságon a kilencedik, a 2010-es U17-es Európa-bajnokságon a hatodik, a múlt héten véget ért U20-as világbajnokságon pedig csupán a nyolcadik helyen végzett a korosztályos magyar férfivízilabda-válogatott.

"Nem titkoltan azért dolgoztunk egész nyáron, hogy világbajnokok legyünk, ezért nagyon csalódott vagyok" - mondta az [origo]-nak Székely Bulcsú, az U20-as válogatott edzője a vb-nyolcadik hely után. "Tudom, hogy nehéz elhinni egy-egy többgólos vereség után, de nüanszokon múlott a siker, az egész vébé alatt nem volt szerencsénk. Úgy utaztunk ki, hogy szinte egyik ellenfelet sem láttam játszani előtte, ennek ellenére az aranyérem volt a cél. Rengeteg tanulsága volt ennek a nyárnak, le kell vonni a konzekvenciákat, és tanulni kell a hibákból" - tette hozzá a korábbi olimpiai bajnok pólós.

Székelynek a saját feje után kell mennie

Kemény Ferenc utánpótlás-igazgató szerint Székely Bulcsú ott hibázott, hogy túl sokat adott mások véleményére. "Szép dolog Bulcsútól az, hogy meghallgat minden olyan edzőt, aki régebb óta van a szakmában, és hogy tisztelete jeléül ad is a véleményükre. Meg kell hallgatni a kabinost is, nincs azzal gond, de egy válogatott élén fel kell vállalni a döntéseket, egyedül kell meghozni őket, Bulcsúnak a saját feje után kell mennie. Én továbbra is bízom benne" - mondta kérdésünkre Kemény Dénes szövetségi kapitány apja.

"Tudom, hogy ez az a poszt, ahol egyedül kell döntenem, ez is az egyik legnagyobb tanulsága ennek a nyárnak. Valóban sokak véleményét meghallgattam, ennek ellenére egy személyben vállalom a felelősséget a vb-kudarcért" - reagált főnöke szavaira Székely Bulcsú, aki szerint bár vannak problémák, nincs menthetetlen helyzetben a magyar utánpótlás. "Változásokra van szükség, ugyanakkor egy korosztályos csapatnak két feladata van, az egyik, hogy minél jobb eredményt érjen el a világversenyeken, a másik pedig, hogy olyan játékosokat neveljen ki, akik később a felnőttválogatott tagjai lesznek. Ez utóbbival nem állunk rosszul, elég csak Vámos Márton vagy Bátori Bence nevét említenem" - utalta Székely arra, hogy a legutóbbi U20-as vébén Vámos Mártont választották a legértékesebb játékosnak, Bátori Bence pedig gólkirály lett, akárcsak 2009-ben, a juniorvébén.

Kemény Ferenc egyetértett Székellyel abban, hogy nem feltétlenül olyan sötét a helyzet, mint amilyennek elsőre látszik, hiszen vannak tehetséges magyar fiatalok, ez pedig szerinte többet ér, mint ha csapatként szerepelnének jobban az utánpótlás-válogatottak.

Kemény Ferenc olimpiai bajnokokat is bevon a fiatalok képzésébe

"Ha átlagos játékosok alkotnak egy fiatal válogatottat, amely azonban csapatként jól funkcionál, és megnyer minden korosztályos vébét és Eb-t, még nem biztos, hogy elégedett lennék a munkámmal. Ha viszont kikerül minden korosztályból két-három olyan játékos, akik később klasszisok lesznek, akkor már úgy érzem, hogy teljesítettem a feladatomat, ugyanis az a fontos, hogy olyan pólósokat neveljünk ki, akik később a válogatottban is bizonyíthatnak majd" - mondta kérdésünkre Kemény Ferenc, majd hozzátette, hogy a minél eredményesebb fejlődés érdekében korábbi tanítványait szokta felkérni, hogy segítsenek képezni a fiatalokat. "Kósz Zoltán például a kapusokat tanítja védeni, Molnár Tamás rendszeresen utazik fel Szegedről Budapestre, hogy segítsen a fiatal centereknek, Vári Attila pedig a védekezés alapjait mutatja meg a gyerekeknek."

Faragó: Elkényelmesedtek az edzők, a gyerekek a csillogásért pólóznak

Faragó Tamás alapvetően egyetért Kemény Ferenccel abban, hogy fontosabb, hogy egy-egy klasszist kineveljenek minden korosztályból, ugyanakkor szerinte elkényelmesedtek az utánpótlásedzők.

"Kár lenne tagadni, kritikus a magyar pólóutánpótlás helyzete, ez minden utánpótlásedző felelőssége, beleértve saját magamat is" - mondta az [origo]-nak az olimpiai, világ- és Európa-bajnok egykori vízilabdázó. "Úgy érzem, Kemény Dénes sikerével és a felnőtt férficsapat folyamatos győzelmeivel elkényelmesedtünk, és a szakmában lemaradtunk egy kicsit. Az edzőkollégák azt gondolják, hogy ők is 'kis Kemény Dénesek'. Sok edző önkifejezésnek használja a karrierjét, úgy gondolja, hogy csak akkor tudja megvalósítani magát, ha minél jobb eredményt ér el a csapattal, holott nem muszáj egy klubnak például a 12 évesek közötti bajnokságot megnyernie, elég, ha kinevel egy-két olyan játékost, akiből később ob I-es, majd válogatott klasszis lehet."

Faragó Tamás szerint ugyanakkor nemcsak az edzőké a felelősség, úgy véli, megváltozott a vízilabda, és a mai gyerekek sem a játék szeretetéért űzik már ezt a sportot. "Sajnos az átalakult szezon miatt őszi, téli, tavaszi sport lett a vízilabda, elveszítette azt az előnyét, amikor még nyári sport volt. Ma már nem vízilabdáznak, hanem gördeszkáznak és nyaralnak a gyerekek nyáron. Akik pedig pólóznak, azok a hírnévért, a pénzért és a csajozásért pólóznak, nem azért, mert imádják ezt a játékot. Sokan elhitetik magukkal, hogy ők már 'Kásás Tamások', és az edzőkhöz hasonlóan elkényelmesednek."

Kritikus az uszodakérdés

Pedig több gyerek vízilabdázik, mint az elmúlt néhány évtizedekben, de Kemény Ferenc szerint az alapok hiányoznak. "Egymás után edzenek az utánpótláscsapatok, ma már nem tudnak úgy beugrani a medencébe a gyerekek, hogy ne egy másik pólós fejére érkezzenek, úgy tele van a medence. Ugyanakkor sokan úgy akarnak vízilabdázni, hogy közben nem tudnak úszni. Kis túlzással több a vizes haláleset Magyarországon, mint az Egyesült Államokban, lehet, hogy nyaranta Kásás Tamások fulladnak vízbe. Persze ez azért is lehet, mert kevés a létesítmény. Amíg Miskolcon és Debrecenben gyönyörű uszoda van, addig Budapesten másfélmillió embernek van egy Komjádija, Budán például több uszoda sincs."

Bátori Bence az egyik legnagyobb magyar tehetség

Székely Bulcsú szerint is hátrányban vannak a magyar gyerekek a többi nemzethez képest a kevés uszoda miatt. "Mindenki a túlélésért küzd, elképesztően nehéz vízfelülethez jutni, a legtöbb utánpótláscsapat legfeljebb napi egy-másfél órát tud kiharcolni magának az uszodában, miközben például a francia válogatott keretben szereplő gyerekekről tudom, hogy naponta kétszer is edzenek, összesen négy-öt órát. Nem egyszerű így felvenni a versenyt a világgal. Ezek olyan dolgok, amiket most még talán lehet azzal kompenzálni, ha kitermelünk egy-egy tehetséges, világklasszisjelölt pólóst, de meg kell barátkozni a gondolattal, hogy ha nem lépünk, lehet, hogy lassan a magyaroknak is kell tanulniuk más nemzetektől."

A 2012-es londoni olimpián sorozatban negyedik aranyérmére hajt a magyar férfiválogatott, kérdés, hogy rendelkezik-e Magyarország olyan utánpótlással, amelynek eredményeként 2016-ban, majd 2020-ban is ugyanilyen éremeséllyel utazik majd az olimpiára. Faragó Tamás úgy véli, hogy vannak tartalékok a magyar vízilabdában, de ahhoz, hogy a világ élvonalában maradjon, szerinte is el kell kezdeni más nemzetektől tanulni.

"Az a legfeltűnőbb, hogy a játékosok, akiket kinevelünk, nem annyira tehetségesek, vagy legalábbis sok rossz döntést hoznak a vízben" - mondta a montreali olimpiai bajnok csapat vezére. "Nem elég képzettek a gyerekek a vízilabda elméleti részét tekintve, de előbbre tudunk lépni, ha tanulunk másoktól. Korábban a magyarok szabták meg a vízilabda irányvonalát, de átvették tőlünk ezt a szerepet, rajtunk pedig áll a por. Nagy tartalékokkal rendelkezik a magyar vízilabda, csak rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e kiaknázni ezt."