"Van egyfajta kanadai beütése a magyar hokinak" - interjú Kevin Primeau szövetségi kapitánnyal

Bár nem sikerült túl jól Kevin Primeau hét végi debütálása a magyar jégkorong-válogatott élén, a szövetségi kapitány látott pozitívumokat a három vereséggel zárult miskolci tornán, a nagy ígéretnek tartott Hári János például kellemes meglepetést okozott neki. A hétköznapokon a Sapa Fehérvár AV19 vezetőedzőjeként dolgozó Primeau szerint a magyar hoki bizonyos dolgokban hasonlít a kanadaira, tetszik neki a játékosok hozzáállása, de aggódik amiatt, hogy a védők között nem lát olyan tehetséget, aki a mostani rutinos hátvédek visszavonulása után a helyükre léphetne.

- A válogatott több kulcsjátékosa hiányzott a miskolci tornáról, amelyen sok fiatal is szerephez jutott. Ennek fényében mekkora kudarc, hogy mind a három meccset elvesztette a csapat?
- Ha az ember elindul egy versenyen, az a célja, hogy nyerjen, de ezeken a tornákon az eredménynél sokszor fontosabb, hogyan reagálnak a játékosok a különböző szituációkra, ezzel pedig összességében elégedett vagyok. Most megvolt a lehetőség, hogy kipróbáljunk új játékosokat, vagy olyanokat, akik eddig kevesebbet játszottak a válogatottban, és elmondható, a csapat tisztességgel tette a dolgát. Az első két meccsen, Japán és Olaszország ellen is megvolt az esélyünk a győzelemre, de a hibáink miatt ez végül nem sikerült.

- Mi volt az, ami a legkevésbé tetszett önnek a három meccs alatt?
- A védőharmadban nem voltunk elég határozottak, többször is megvertek minket az ellenfelek egy az egyben, nem ütköztünk annyit, amennyit kellett volna. Voltak jó periódusaink, de ezekből több kell, masszívabbnak kell lenni ahhoz, hogy meg tudjuk nyerni a szoros meccseket. Volt néhány játékos, aki nem felelt meg a teszten, de neveket nem akarok mondani.

- Azt azért elárulja, kik tették önre a legjobb benyomást?
- A válogatottban most debütáló Hári János játéka szélsőként és centerként nagyon tetszett. Nagy Gergő, Benk András vagy Tóth Adrián nevét is említhetném, ők is jól teljesítettek.

- Miskolcon két olyan csapat, Japán és Ausztria is ott volt, amelyek jövőre ellenfeleink lesznek a divízió 1-es vébén. A mostani meccsekből, a náluk játszók névsorából érdemes bármilyen következtetést levonni a jövőre nézve?
- A japánok olyan csapattal jöttek, amelynek összetétele közelebb áll ahhoz, amely a vébén is szerepelhet, mint a miénk vagy az osztrákoké, így róluk egy nagyjából reális képet kaptunk most. Az osztrákok fiatal válogatottal látogattak Miskolcra, náluk sok változás lehet majd, de a stílusukat így is felmérhettük.

- A vébén meglehetősen nehéz csoportban van a válogatott, Ausztria, Japán, Nagy-Britannia, Szlovénia és Ukrajna lesz az ellenfele. Bár még jó fél év hátra van addig, milyennek látja előzetesen az esélyeket?
- Nehéz ezt előre megmondani. Sok szempontból nehezebb dolgunk lesz, mint idén volt, nem mi leszünk például hazai pályán, pedig a fantasztikus magyar közönség támogatása nagyon sokat jelentett. Sok mindennek össze kell jönnie, fontos, hogy ne legyenek sérültjeink, hogy sikerüljön a vébére időzíteni a csúcsformát, és elengedhetetlen lesz a jó kapusteljesítmény. A kapusoknál most érdekes helyzet állt elő, a feltörekvő fiatalok megnehezíthetik rutinosabb kollégáik dolgát. Bálizs Bence például a tornán jól teljesített, a japánok ellen kezdőként, az osztrákok ellen pedig nehéz helyzetben, "hidegen" beállva is hozta magát. Versenyképes csapatunk lesz, főleg csatárposzton érzem erősnek a válogatottat, ahol vannak kiemelkedő képességű fiataljaink. A már említett Hári például sokkal komolyabb képességekkel és érettséggel rendelkezik, mint amit vártam tőle.

Hári második meccsén már gólt szerzett a felnőttválogatottban

- Ha már említette a kapusokat: Szuper Levente az [origo]-nak adott interjúban azt mondta, rosszul esett neki, hogy a hazai rendezésű vébé előtt első számú kapusnak hívta Ted Sator, a válogatott szövetségi kapitánya, mégis csak a mindent eldöntő meccs napján tudta meg, hogy nem ő kezd. Szuper azt nyilatkozta, nem valószínű, hogy még egyszer otthagyja klubcsapatát egy bizonytalan kimenetelű vébé miatt, de ha számítanak rá, továbbra is jön. Ön számít rá?
- Ha most készítenék egy listát arról, kikből állna az a bő keret, amelyből a vébére válogatjuk össze a játékosokat, akkor az ő neve is ott lenne a papíron. Rajta kívül is voltak olyan játékosok, mint Kóger Dániel vagy Vas János, akik külföldön játszanak, és emiatt most nem számíthattunk rájuk, de ettől még ugyanúgy esélyesek a kerettagságra. Ha valakinek jó szezonja van, az előtt nyitva a válogatott ajtaja, de fontos, hogy olyan játékosok kerüljenek be, akiknek megfelelő a hozzáállása.

- Milyen potenciált lát a magyar jégkorongban? Hári esete is mutatja, hogy vannak tehetségek, de sokan félnek attól, ha az A csoportos szereplést kivívó 1975/76-os korosztály kiöregszik, nehéz évek elé néz a válogatott.
- Fontos lenne, hogy még több ígéretes fiatal robbanjon be. Ha most nem lett volna a miskolci tornával párhuzamosan programja az U20-as válogatottnak is, kipróbáltam volna több fiatalt is. A válogatott védelme még mindig az idősebbekre épül, a hátvédek között nem nagyon látok olyan kaliberű tehetséget, amilyen a csatárok között Hári vagy Sofron személyében feltűnt, úgyhogy ez komoly kihívás. Ezért is fordult elő, hogy a mostani tornán Vas Mártont a csatársor helyett a védelemben játszattam, igyekeztem a különböző opciókat felmérni.

- Amit Magyarországon tapasztalt, gondolok itt a körülményekre, a játékosokra és a csapatokra, az jobb vagy rosszabb volt, mint amit előzetesen várt?
- Nem voltak konkrét elképzeléseim, illetve azt gondoltam, a magyar hoki a cseh és általában az európai stílusjegyeket viseli magán, ehhez képest van egyfajta kanadai beütése. Meglepett, hogy a magyarokra is jellemző az a mentalitás, ami a kanadaiakra, akik büszkék arra, hogy mentálisan nagyon erősek.

- Miben lépett előre a magyar jégkorong, mióta itt dolgozik?
- Kanadában nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy egy csapat hogyan védekezzen a saját harmadában, hogy a játékosok együtt és külön-külön hogyan mozogjanak, ebben találtam kivetnivalót, de az elmúlt pár hónapban sikerült javulni ezen a téren, ahogy egyénileg is voltak, akik fejlődtek.

- Ha egy kanadai barátja a magyar hokiról kérdezi, mit mond el neki először?
- Biztos elmondanám neki, hogy kellemesen csalódtam, mivel magasabb szintű a játék, mint amit vártam, és hogy bizonyos dolgokban hasonlít a magyar hoki a kanadaira, ami olyan szempontból nem meglepő, hogy az elmúlt években több tengerentúli szakember is dolgozott a magyar csapatoknál. Azt is megemlíteném, hogy nagyon jó a játékosok hozzáállása a munkához.

- Elődjét, Ted Satort sokat kritizáltak amiatt, hogy szinte csak a fehérváriakat ismeri, és alig látott meccset, amin a Mol Ligában érdekelt csapatok játszanak. Önnek a Fehérvár edzőjeként milyen rálátásra van az itthon játszókra, mennyire ismeri őket?
- Annyira sajnos nem, amennyire szeretném, hiszen a klubszezonban a fehérvári munka rengeteg időt elvisz, teljes embert kíván, és az osztrák bajnokságnak feszes a menetrendje. Azért ha a Fehérvár farmcsapata otthon játszik a Dunaújvárossal, és nem ütközik a mi meccsünkkel, kimegyek, megnéznem a játékosokat, akik a válogatottnál is szóba jöhetnek. De sajnos nincs annyi lehetőségem, mint a japán kapitánynak, Mark Mahonnak, aki főállásban dolgozik a válogatottnál, így van ideje meccsekre járni, információt gyűjteni.

- Amikor a Fehérvárnál edzésen mondjuk az emberelőnyös játékot gyakorolják, akkor mennyire tartja szem előtt, hogy egy-egy variációt a válogatottba is át lehetne ültetni, hiszen a magot általában ott is a fehérváriak alkotják?
- Mindenképpen előnyt jelent, hogy sok olyan játékos van, akivel a válogatottban is együtt dolgozom, és gyakran igyekszem a sorokat úgy összerakni, hogy olyan emberek kerüljenek egymás mellé, akiket a válogatottban is együtt lehet játszatni.

- Egyetért abban, hogy a mostani a legerősebb fehérvári csapat? Mire lehet képes, eljuthat akár az EBEL-elődöntőig?
- Képes lehet arra, hogy sokáig eljusson, de ugyanazt tudom mondani, mint a válogatott esetében, ahhoz minden tényezőnek - egészségi állapot, formaidőzítés - klappolnia kell. Az biztos, hogy a mostani csapat erősebb, mint a tavalyi, de az elsődleges cél a rájátszásba jutás, a többin ráérünk akkor gondolkozni, ha ez megvan. Egyébként nagyon élvezetes együtt dolgozni a társasággal, tele van jó személyiségekkel és karakteres vezéregyéniségekkel.

A Négy Nemzet Tornája mérkőzései

1. forduló:
Japán - Magyarország 5-3
Olaszország - Ausztria 3-2

2. forduló:
Olaszország - Magyarország 3-2, hosszabbítás után
Japán - Ausztria 5-1

3. forduló:
Olaszország - Japán 2-1, büntetőkkel
Ausztria - Magyarország 4-1

A torna végeredménye:
1. Olaszország 7 pont
2. Japán 7
3. Ausztria 3
4. Magyarország 1