"Pénteken megkaptam a szerződéstervezetet, a héten aláírjuk" - nyilatkozta az [origo]-nak Rátgéber László, aki úgy lett a férfiválogatott szövetségi kapitánya, hogy a Magyar Kosárlabda Szövetség hét igen szavazattal és egy tartózkodással döntött a pályázatának elfogadása mellett.
Bár a szövetség ellenszavazat nélkül választotta kapitánynak, nem mindenkinek tetszett a döntés. A BB1.hu nevű, kosárlabdára szakosodott portált megkereste Kertész Nándor, a Clean Sport Management ügynöke, aki több külföldi jelöltet közvetített Magyarországra a kapitányválasztás miatt.
Általa került például képbe a holland Marco van den Berg is, aki Rátgéberrel volt versenyben a férfi kapitányi posztért. Kertész azt mondta, a magyar szövetség nem hozott átgondolt döntést Rátgéber megválasztásával, meggyőződése, hogy szükség lett volna egy újfajta szemléletmódra, "mert ugyanaz a bűvész, ugyanabból a cilinderből, csak ugyanazokat a mutatványokat képes előadni". Kertész szerint ahogy a jégkorongban bevált, hogy külföldről hoztak edzőt, úgy a kosárlabdában is ezt az utat kellett volna követni.
"Nem vagyok bűvész"
"Nem tudom, kicsoda Kertész Nándor, soha nem hallottam róla, mindenesetre kiválóan képviseli védencei érdekeit, lobbizott értük a sportnapilapban, most pedig a kosarasportált is megkereste. Szerintem érthető, miért ilyen markáns a véleménye. Én nem vagyok bűvész, kalapom sincs, edző vagyok, munkás, aki keményen dolgozik, folyamatosan megújul, edzésterveket tanulmányoz, napról napra képzi magát. Szoktam adni a véleményekre, úgyhogy az övét is el kell fogadni" - reagált az ügynök szavaira Rátgéber.
A kosárpályák mellett a Kiscsillag rockzenekar koncertjein is rendszeresen fellépő edző korábban csak női csapatokat irányított, a Péccsel kilencszeres bajnok és kupagyőztes, valamint kétszeres Euroliga-bronzérmes, a Szpartak Moszkvával Euroliga-győztes, a Fenerbahcéval török bajnok, a magyar női válogatottal Eb-4. lett. Adódik a kérdés, kell-e változtatni a módszereken most, hogy férfiakat kell irányítania, illetve könnyebbséget vagy nehézséget okoz a váltás.
"Nincs olyan, hogy könnyebbség vagy nehézség. Minden feladat, amit elvállaltam, mélyvíz volt: 18 évesen velem egykorúak edzője voltam, amikor 26 évesen NB I-es edző lettem Pécsett, szinte csak idősebb játékosaim voltak, később olimpiai és világbajnokokat irányíthattam, szerintem ez csak intelligencia kérdése. Szakmailag fel vagyok készülve, és elég motivált vagyok ahhoz, hogy megbirkózzak a feladattal. Minden csapathoz máshogy kell hozzáállnia az edzőnek, ez nem férfi vagy női kérdés, két fontos dolog van, egymás tisztelete és a kosárlabda iránti alázat."
"Bele lehet bolondulni a szeszélyekbe"
Rátgéber nem emlékszik olyan esetre, amikor egy női csapatnál azt érezte volna, hogy a fiúknál ezt biztosan nem tenné meg. "Ez azért volt, mert a lányokat sem hölgyekként tiszteltem, legalábbis olyan értelemben, hogy az alapelvem így szólt: dolgozzatok, mint a bányászok, hallgassatok, mint a katonák, és utána viselkedjetek úgy, mint a hercegnők. Mindig a bányász és katona énjükre koncentráltam, nem nőként, hanem profi játékosként és egyéniségként kezeltem őket, mert másképp bele lehet bolondulni a szeszélyekbe".
A válogatott közeljövőjéről a kapitány azt mondta, egyelőre hálátlan dolog lenne a programról beszélni, viszont ahogy megtörténik az aláírás, másnap belevág a munkába. A fő cél, hogy a válogatott sikerrel vegye a nyári Eb-selejtezőket, amelyeken Horvátország, Ukrajna, Ausztria és Ciprus lesz az ellenfél, és a csoportokból az első kettő, valamint a négy legjobb harmadik jut ki a 2013-as szlovéniai tornára.
"Nagyon fontos lesz, hogy a klubok kiálljanak a kialakítandó program mellett. Rokonszenvesnek találom a brigádot, jó lenne, ha motivált csapat jönne össze, mert a felkészülés nyáron lesz, így a játékosok elveszítik a nyaralást. Olyan stábra és olyan edzésmunkára van szükség a válogatottnál, hogy utána a játékosok felkészülten térjenek vissza a klubjaikba."
"A szülőktől is óriási fanatizmus szükséges"
Rátgéber úgy látja, kiteljesedőben van a magyar férfi kosárlabda, a klubvezetők szerinte nagyon sokat tettek a sportágért. Nagy előrelépésnek tartja, hogy a Paks és a Szolnok a nemzetközi kupában is elindult, ami az utóbbi években nem volt jellemző a magyar csapatokra.
"Remélem, jövőre még több csapat méreti meg magát a nemzetközi kupákban, ez sokat lendíthetne a sportág helyzetén. A férfi felnőttcsapat jelenleg 25. Európában, innen feljebb lehet lépni. Ami a nagyobbik probléma, hogy az utánpótláscsapat a 28. pozíciót foglalja el. Ha a piramis tetején a felnőttcsapat ki tudna jutni a szlovéniai Eb-re, az rengeteget javítana a hazai és nemzetközi megítélésen".
Az újvidéki születésű mesteredző már több éve megnevezte a legfontosabb teendőket, eszerint a létesítményfejlesztés, a tömegesítés és az edzőképzés területén kell mihamarabb cselekedni, hogy a "kosárlabda kihúzhassa magát". Hiába járnak ugyanis rendszeresen két-háromezren a meccsekre Szolnokon, Fehérváron vagy Körmenden, ez még nem hozza magával, hogy több gyerek kezdjen el kosarazni, előbb a feltételeken kellene javítani.
"Amint a PhD-munkámat befejezem, beindítjuk az edzőképzést, nagynevű külföldi szakembereket és a hazai kosárlabda-értelmiséget is bevonjuk. Persze ez még önmagában nem elég, minőségi létesítményekre is szükség van, hogy versenybe szálljunk a számítógépekkel, hogy meg tudjuk szólítani a fiatalokat. Ha ezeket a területeket rendberakjuk, az előrelépést hozhat, bár azt hozzá kell tenni, ahhoz, hogy egy játékos kinevelését végigcsinálják, nem csak a gyerektől, a szülőktől is óriási fanatizmus szükséges. Ezért kormányunk nemes ötlete a taós pénzek kiosztásáról nagy felelősséget tesz az elosztókra. Úgy látom, a kisebb országok - mint Szlovénia vagy Litvánia - példáját kell követni, ahol extramagas minőségű a kosárlabda. Ott központosítják a pénzeket pár bázisba, tudják ellenőrizni a munkát, nem vesznek el a középszerűségben".
Rátgéber maga is tesz azért, hogy minél több tehetség kerüljön a magyar kosárlabda vérkeringésébe, Pécsett akadémiát indított, 2010 óta pedig nyári kosártábort rendez Baján fiataloknak. Azt mondja, azért is van szükség a tömegesítésre, hogy azokkal is sikerüljön megszerettetni a játékot, akik később nem profi játékosok, hanem menedzserek, takarítónők vagy játékvezetők lesznek, de a jövőben ők is maradjanak a sportág mellett, támogassák azt.