Halálra röhögtem magam Dzsudzsákékon

Mészáros Dömötör az elmúlt évtizedek egyik legjobb magyar röplabdázója, de már hat éve nem játszott a magyar válogatottban. Korábban a világ legjobb bajnokságában, Olaszországban szerepelt, majd Dubajba, nemrég pedig Libanonba igazolt, ahol az utcai harcok helyett paradicsomi körülmények fogadták. A bajnokság szünetében a Csongrád megyei másodosztályú Csengele csapatában focizik, ahol többször lehülyeniggerezték már, ennek ellenére nagyon élvezi az amatőr foci szépségeit. A magyar fociválogatottról azonban lesújtó véleménnyel van. 

Hogy jött az, hogy a libanoni röplabda-bajnokság szünetében a Csengelében focizzon?

Mindig is szerettem a sportot, gyerekkoromban is sokat fociztam, de mindegy volt, hogy mit csinálok, csak mozogjak. A csengelei csapatnál játszott egy-két barátom, és néhány éve egyszer megkérdezték, nincs-e kedvem lejönni egyet focizni. A társaság jó volt, jól éreztem magam velük, így itt ragadtam. Azóta kicsit több is vagyok a klubnál, szponzorálom a csapatot, a mezeket például én veszem. És nem utolsósorban arra is tökéletes ez a foci, hogy karbantartsam magam, hiszen, ha tudok, akkor elmegyek egy-egy edzésre is, de ha csak a meccsre tudok eljönni, ott is 90 percet végig kell futni.

35 évesen bírja a tempót?

Sokszor jobban, mint a fiatalok. Szeretek futni.

Mészáros (hátsó sor, balról a harmadik) a csengelei csapatban Forrás: Csengele KSE

Milyen poszton játszik?

Az attól függ, hogy kivel játszunk és hogy hogy áll a meccs. Általában beállósként szoktam kezdeni, hiszen ott fel-alá tudok futni a védelem és a csatársor között, de van, amikor beállítanak előre, mert elég gyors vagyok, és az indításoknál le tudom futni a védőket. Elég erős is vagyok, úgyhogy a "birkózásnál" sincs nagy gond. Volt már olyan, hogy hátulról indulva végigvittem a labdát, már a kapus mellett is elhúztam, de nem rúgtam be, hanem inkább lepasszoltam a csapattársamnak.

Ezenkívül mi az, amit még kamatoztatni tud a röplabdás múltból?

Nagyokat tudok dobni. Mondják, akkorát, mint amekkorát más rúg. Ha szögletnél fejelni kell, akkor a magasságomnak és a súlypontemelkedésemnek köszönhetően előnyben vagyok, és az ellenfél szabadrúgásainál is sokat jelent, ha beállok a sorfalba.

Az ellenfelek tudják, hogy az utóbbi évtizedek egyik legjobb magyar röplabdázójával játszanak?

Vannak, akik alapból tudják, hogy ki vagyok, és vannak, akiknek csak a csapattársaik mondják el.

Viszonylag ritka jelenség, amikor egy megye II-es focimeccsen megjelenik egy két méter magas, színes bőrű röplabdázó.

Hát igen. Kaptam már a hülye niggertől kezdve a k...anyádig mindent, de általában rövidre szoktam zárni az ilyen szituációkat. Nem veszem fel, nem szólok vissza. Légióskodtam sokat Dél-Olaszországban, ahol megszoktam, hogy elhordanak mindennek. Egyébként is, én úgy vagyok vele, hogy ha bántanak, akkor megnézem, hogy ki bántott. Mindenkinek megvan a helye, megvan a saját polca, és ha egy alacsony polcról jön a bántás, akkor nem foglalkozom vele.

Mészáros a súlypontemelkedését is kamatoztatja a focipályán Forrás: MTI/Czika László

Nézi is a focit, vagy csak játssza?

A jó focit meg is nézem. Sokat járok meccsekre, voltam a Manchester United-Chelsea Bajnokok Ligája-döntőtől kezdve másodosztályú angol bajnokin keresztül Dinamo Moszkva-Rubin Kazany találkozóig mindenhol, szeretek meccsre járni.

A magyar válogatott meccseit is nézi?

Követem, a románok elleni selejtezőn például halálra röhögtem magam Dzsudzsákékon. Nem vagyok nagy fociszakértő, de azt nyugodtan állíthatom, hogy túl vannak favorizálva a magyar focisták. Dzsudzsák Balázsért 19 millió eurót fizetett a Dinamo Moszkva, hát annyit biztosan nem ér. Nincs vele semmi bajom, de azért azt vegyük észre, hogy amikor például összeboronálták az Interrel vagy a Liverpoollal, az valószínűleg csak PR-fogás volt. Vagy akkor miért nem ezekhez a csapatokhoz igazolt, ha a sport fontosabb neki, mint a pénz? Amikor Olaszországban játszottam, voltam Sampdoria-Milan meccsen is. A hazaiaknál játszott akkor Koman Vladimir, aki azt hitte magáról, hogy ő Ronaldo, és állandóan csak cselezni akart, a genoai szurkolók sem értették, hogy miért tekeredik rá a labdára. Nekem olyan barátaim vannak, mint Filippo Inzaghi vagy Christian Vieri, nekik lenne mire nagyképűnek lenni, de elképesztően közvetlen emberek, nem hordják fenn annyira az orrukat, mint sok magyar "sztárfocista". És ezek a játékosok még a válogatott meccsekért is pénzt kapnak, én ötezer forintot nem kaptam azért, mert a válogatottban játszottam, pedig mi kijutottunk az Eb-re. Persze a focisták is megverik Kuvaitot és Andorrát, de amikor össze kellene állni, akkor be vannak szarva.

Egervári Sándor jó szövetségi kapitány?

Én már felálltam volna a kispadról a helyében. Amit például nem értek, az a Huszti-ügy. Mi az, hogy azért nem hívom be a válogatottba, mert nem vagyunk jóban? Mi a célja a válogatottnak? Hogy kijusson a világbajnokságra. Ehhez a legjobb játékosok kellenek, és mindent a csapat érdekének kell alárendelni, a személyes konfliktusoknak nem szabad teret engedni. Volt Husztinak egy kisiklása Oroszországban, de mióta visszament a Hannoverbe, rugdossa a gólokat, adja a gólpasszokat, luxus egy ilyen játékost nem meghívni. Ha szövetségi kapitány vagyok, akkor meghívom őt, de ettől még nem muszáj jóban lennünk. Rajta kívül Szalai Ádámban is látok fantáziát. Megy, mint egy tank, néha olyan, mint Gattuso. Persze más az, ha a Schalkéban játszol, mint ha itthon a Fradiban, és Szalai már nagyon korán kiigazolt, és Spanyolországban nevelkedett.

Tehát azt javasolná, hogy minél előbb menjenek külföldre a fiatalok?

Én 22 voltam, amikor külföldre igazoltam, a világ legjobb bajnokságába, Olaszországba. Akkor a Padova 350 ezer dollárt fizetett értem, ami nem kis pénz volt 1999-ben. Mindenki hülyének tartott, hogy ilyen fiatalon elmentem külföldre, de az élet engem igazolt.

A sikeres olaszországi légióskodás után több országban is kipróbálta magát, majd 2012-ben Dubajba igazolt. A pénz miatt?

Sosem kerestem rosszul, és általában jó helyeken játszottam, de egy olyan helyre csöppentem akkor, ahol homokból tengert, tengerből pedig szigeteket csinálnak, félelmetes, ami ott zajlik. Mesterséges szigeteket gyártanak, amiket olyan emberek vesznek meg, mint Michael Schumacher vagy David Beckham. Mindenhol jól tudod magad érezni, ha pénzed van, de olyan bajnokságban játszottam, ahol 45 évesen, mankóval is a legjobb lettem volna, szóval eljöttem.

Mészárosnak jó élete volt Dubajban Kép: Mészáros Dömötör

És irány Libanon, azon belül is Bejrút. Nem tartott az utcai harcoktól?

Egy nappal a kiutazásom előtt pont volt egy robbantás Bejrútban, na, mondom, marha jó helyre megyek. Amikor azonban kiértem, akkor szembesültem azzal, hogy Libanon simán lekörözi Magyarországot. Aztán az egyik reggel óriási fegyverropogásra ébredtem, kiszaladtam, és kiderült, hogy ezzel ünnepelték azt, hogy hihetetlen mennyiségű olajat találtak. Annyit, amivel a szakértők szerint a következő tíz évben le fogják előzni Dubajt is. De már most is hatalmas kereskedelmi boldogság van Bejrútban, ahol több mint hárommillió ember él. Persze azt nem mondom, hogy a korábbi harcoknak már nyoma sincs. Ahol lakom, van egy épület, korábban a bombázások miatt gyakorlatilag összedőlt. Az ilyenekből kitelepítik az embereket, elszállásolják őket valahol, ledózerolják az épületet, egy év alatt felhúznak egy új lakást a helyére, és visszaköltöztetik bele az embereket. Az építkezéseken szinte csak helyiek dolgoznak, nem nagyon bízzák az olcsó külföldiekre, mert tudják, hogy a libanoniak jól dolgoznak, és szinte megállás nélkül, még éjszaka is zajlik az építkezés.

Ön milyen körülmények között él?

Libanonban toronymagasan én vagyok a legjobban kereső röplabdázó, ezzel együtt a fizetésem nincs annyi, mint Olaszországban volt, de a prémiumokkal kiegészítve jól megélek. A klub bérel nekem egy lakást, amelytől a sportcsarnok, a tengerpart és egy nagy bevásárlóközpont is egyaránt öt percre van. Persze gyalog, vagy maximum kismotorral lehet csak közlekedni, Moszkvához hasonlóan ugyanis szinte 24 órában hatalmas dugó van. Az éjszakai élet fergeteges, nyáron pedig Bejrút olyan, mint egy paradicsom, Monte-Carlóhoz tudnám hasonlítani. A belváros határán két hatalmas rendőrautó áll, és ott döntik el, hogy beengedik-e az embert, vagy sem. A belváros pedig káprázatos, csak Lamborghinik, Porschék és Ferrarik gurulnak ott. Elképesztően tiszta a város, egy csikket nem látni a földön eldobva.

Milyen a libanoni röplabda?

Egész jó, a mi csapatunk például a bajnok és a kupagyőztes. Most először fordult elő velem az, hogy az edzőm fiatalabb, mint én, ő 32, én 35 vagyok. Az első szezon után azt mondták a vezetők, hogy szeretnék, ha még két évre aláírnék, mondjam meg, hogy mennyi pénzt kérek. Mondtam, hogy ha ugyanazt a fizetést megkapom, mint az első évben, akkor maradok, mert jól érzem magam. A bajnokság decemberben kezdődik, és öt hónapig tart, a fennmaradó időben itthon tudok lenni a családommal. Van egy feleségem és két gyerekem, az egyik 16 hónapos, a másik már iskolás. A klubvezetők maximálisan tolerálják ezt, előfordult már, hogy pénteken meccsünk volt, utána mondtam, hogy szeretnék kicsit hazamenni, mert hiányzik a családom, azt a válasz kaptam, hogy rendben, de szerdára itt legyek.

Mészárosnak nincs oka elhagyni Libanont Kép: Mészáros Dömötör

Meddig szeretné ezt csinálni?

Fizikálisan rendben vagyok, 40 éves koromig szeretnék játszani. Persze sokáig nem akarok a családomtól távol lenni. Sokan mondják, hogy milyen jó dolog légiósnak lenni, és milyen jó dolguk van a sportolófeleségeknek, és bár valóban megvan mindenünk, azért nem olyan könnyű, amikor az ember hetekig nem találkozik a családjával.

A magyar röplabda hol tart?

Én már hat éve nem vagyok válogatott. Amikor Kántor Sándort öt éve megválasztották szövetségi kapitánynak, akkor azt mondták, hogy négy éven belül ki fogunk jutni valamilyen világeseményre. Ehhez képest olyan klasszisok sem kerültek a csapatba, mint például Veres Péter. Akkor kipengette a szövetség a hatalmas milliókat a válogatottra, és mint utólag kiderült, a nagy semmiért. Utoljára még mi szerepeltünk Európa-bajnokságon 2001-ben. Ahogy elnézem a mai fiatalokat, nincs olyan játékos, akit nyugodt szívvel ki mernék engedni mondjuk egy olasz bajnokságba. A mi időnkben számos ilyen magyar játékos volt, de akkor a hazai bajnokság is erős volt, hiszen volt egy Vasas, egy Tungsram, egy Újpest, egy Kaposvár vagy egy Szeged, míg ma van egy Kecskemét és egy Kaposvár, a többi helyen amatőrök játszanak, akik hetente kétszer vagy háromszor elmennek edzeni. Állóvíz van, amit alaposan fel kellene kavarni.