Vetési Iván, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke szerint a fél világot zavarja Katar világbajnoki szereplése. Az, hogy egy olyan nemzet, amely eddig Ázsia bajnokságot sem tudott nyerni, a két évvel ezelőtti világbajnokságon pedig a huszadik helyen kötött ki, ezúttal vb-ezüstérmes lett.
"A vasárnap befejeződött világbajnokság valóságos indulatáradatot indított el, mert először lett ezüstérmes egy olyan válogatott, amely a honosított játékosai nélkül valószínűleg a dobogó közelébe se jutott volna. Egy-két honosított légiós szerepeltetése a független szakértők véleménye szerint még nem verte volna ki a biztosítékot, azt viszont az ellenfelek képtelenek voltak megemészteni, hogy egy-két év leforgása alatt, szinte a semmiből egy minden riválisra veszélyes csapat állt össze" - nyilatkozta az elnök a Telekom Sporthír Szolgálatnak.
Vetési hozzátette, csak remélni tudja, hogy a közel-kelet tehetős országai nem csinálnak divatot a katari módiból, mert akkor a versengés teljes mértékben komolytalanná válhat.
"A franciák aranyérmének azért is örültem, mert ellenkező esetben a katariak elvittek volna egy riói olimpiai szereplési lehetőséget az európaiak elől, olyan helyzetet teremtve, ami áttételesen minket, magyarokat is érintett volna."
Szerinte le a kalappal azok előtt az ellenfelek előtt, akik a kirívó egyenlőtlenség tudatában is szívvel-lélekkel tudtak küzdeni. "Ha igaz, hogy forintban számolva egy-egy milliárd ütötte a katari válogatott markát minden győztes meccs után, akkor az ezüstérmes csapat játékosai - bármennyit is kell adózniuk - feltehetően életük végéig jól megélnek majd a mostani keresetükből. Becslések szerint két hét alatt úgy ötvenszer, de lehet, hogy százszor többet markoltak fel, mint a Bajnokok Ligájában szereplő kézilabdázók egy évi erőfeszítéseik honoráriumaként" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy magyar válogatottak különféle nagy célok érdekében valaha is követni fogják-e a katari példát, Vetési Iván egyértelmű nemmel válaszolt.
"Ez sohasem történik meg Magyarországon. Mert másképpen gondolkodunk és mások az anyagi lehetőségeink is. A mi honosított játékosaink egy része magyar felmenőkkel, vagy rokonokkal rendelkezett, ők hazajöttek. Korábban voltak olyan nagyágyúink, mint például a kubai Pérez Carlos, vagy a szabadkai születésű Radulovics Bojana, akik szintén letetették az állampolgári esküt, és ezután nagyon sokat tettek a magyar színekért. Évekig itt éltek közöttünk, idetartozónak mondták magukat, és örültek annak, hogy magyar földön találták meg a számításaikat. Meggyőződésem, hogy a mostani katari válogatott légiósai nem készülnek letelepedni Katarban" - tette hozzá a magyar szövetség elnöke.
