A teljesítménykényszer árthat a felnőttek között sportoló gyerekeknek

Novemberben kisebb szenzációként járta be a hazai médiát a hír, hogy a 14 éves Dömsödi Dalma a Szentes felnőtt női vízilabdacsapatában játszhatott bajnoki meccset. A fiatal pólós tehetség felnőttek közötti szerepeltetése azért is volt érdekes, mert az NB II-ben szereplő MTK labdarúgócsapata ugyancsak pályára küldött volna egy 14 éves focistát, de az MLSZ szabályai erre nem adtak lehetőséget. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a többi csapatsportrnál, vajon mennyire gyakori a fiatal, pontosabban gyerek sportolók szerepeltetése a felnőttek között.

Van, ahol gyakori

A kézilabda jelenlegi szabályai itthon megengedik, hogy a serdülők, sőt a 14-15 éves gyerekek is játszanak akár három korosztályban: serdülő, ifjúsági és felnőtt bajnokságban egyszerre. Liszkay Gábortól, a Magyar Kézilabda Szövetség médiamenedzserétől megtudtuk:

azok a gyerekek, akik az első osztályú klub utánpótlásában versenyeznek, általában az NB II-es felnőtt csapatok ellen is megmérettetnek.

"Férfiaknál 2002-es, nőknél 2003-as korosztály tagjai a legfiatalabbak, akik felnőtt engedélyt kaphatnak. Ez vonatkozik az NBI-re, az NBI/B-re, NBII-re egyaránt.

A nőknél a 2017/18-as idényben a felnőtt NB I-ben eddig pályára lépett legfiatalabb játékos Hős Kata, az EUbility Group Békéscsabai ENKSE játékosa, aki 2001. december 19-én született. A férfiaknál a 2001. novemberi születésű Aleksza Tamás, a Ceglédi KKSE játékosa a legfiatalabb."

Hős Kata az idei szezonban a kézilabda felnőtt NB1-ben eddig pályára lépett legfiatalabb játékos Forrás: Magyar Kézilabda Szövetség

Viszonylag nagy a rugalmasság a Magyar Röplabda Szövetségnél is, az ottani szabályozás pedig kifejezetten érdekes helyzeteket teremt a sportágban. Karádi Zoltán sajtós az Origónak elmondta, náluk nincs tiltva utánpótlás korú játékos szerepeltetése a felnőttek között, sőt a jelenlegi bajnokságban is van rá példa. "A 2003 nyarán született Vecsey Fanni az idei szezonban többször is helyet kapott a felnőttek között a Penta Gödöllői RC csapatában, emellett az egyik alapembere a januári Eb-selejtezőre készülő U17-es válogatottnak is. Nálunk nincs tiltás, egyetlen megkötés van, hogy az, aki bármelyik felnőtt, illetve junior bajnoki mérkőzésen szerepel a jegyzőkönyvben, az lányoknál a serdülő (U16), fiúknál pedig a gyermekbajnokságban (U15) nem szerepelhet."

Ez alapján Vecsey Fanni esetében az az érdekes helyzet állt elő, hogy a gyermekbajnokságban ott lehet, de egy korosztállyal feljebb nem.

Vecsey Fanni (10-esben) egyszerre játszik a gyermek- és a felnőtt röplabda-bajnokságban. Forrás: Penta-Gödöllői Röplabda Klub Facebook

Van, ahol ritka

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségénél (MKOSZ) egy ideig a kézilabdában aktuális szabályozás volt érvényes, vagyis sokáig egyszerre három korosztályban is játszhattak a sportolók, ezen azonban nemrég változtatott a szervezet. Mészáros Lajos, az MKOSZ szakmai bizottságának elnöke kérdésünkre azt mondta, látták, hogy mennyire terheltek a gyerekek, ezért módosítottak.

Jó pár gyerekünk, tehetséges játékosunk azért hagyta abba a pályafutását, mert akkora pszichikai és fizikai terhelésnek volt kitéve, amit már nem bírt el.

A fiatalok esetében az is nagyon fontos, hogy a szülő - a gyereke érdekében - lássa a gyerek korlátait, terhelhetőségét."

Az MKOSZ aktuális szabályozása szerint így serdülő, kadett és junior korban legfeljebb egy osztállyal feljebb játszhat a gyerek,

és egy csapatból egyszerre csak négy játékos teheti ezt meg. Az U18-as korosztályból a felnőttekhez viszont már akármennyien bekerülhetnek. A nőknél pedig az U16-os korosztály is játszhat a felnőttben, ha tényleg van olyan érett.

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége legfeljebb csak egy korosztályugrást engedélyez. A kép a december eleji All-Star gálán készült a Tüskecsarnokban: Vojvoda Dávid (jobbra) egy fiatal kosárlabda-tehetséggel játszik. Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mészáros Lajos a legfontosabbnak azt tartja, hogy megszerettessék a gyerekekkel a kosárlabdát, valamint azt, hogy a gyermeket a testi és szellemi érettségének megfelelően terheljék. "Nálunk a versenyeztetés a képzés része, és nem fordítva.

A mi versenyszabályunk szerint éppen ezért tízéves korig nagyon fontos a játék, bajnokságokat csak ezután rendezünk.

Az utánpótlás-nevelésnél nagy hangsúlyt fordítunk a képzés és a versenyeztetés arányára. Vagyis minél fiatalabb egy játékos, annál több képzésre van szüksége, ahogy halad előre, fordul ez az arány" - ismerteti a szövetség elveit a szakmai bizottság elnöke.

És van, ahol még ritkább

A jégkorong esetében külön szabályozás vonatkozik a klubcsapatokra és a válogatottra. A Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója, Egri Gergely az Origónak azt mondta, náluk nagyon ritka az átjárás, az elmúlt évtizedekben egy-kettő, ha előfordult, az is inkább a férfiaknál.

Az első osztályú bajnokságban a 2002. január 1-je előtt születettek játszhatnak a felnőtteknél, vagyis a betöltött 15 év a határ.

A válogatottnál más a helyzet: ha 18 év alatti játékost szeretnénk szerepeltetni a felnőttek között, akkor a nemzetközi szövetség nyomatványát kell aláírnia a szülőnek, gondviselőnek, hogy engedélyezi."

A női szakosztályban gyakoribb a korosztályok közötti átjárás, Egri Gergely szerint azért, mert a magyar női hoki az elmúlt öt évben ugrásszerű fejlődést mutatott. "Éppen azért, mert az utánpótlás korosztályra építettünk,

előfordult, hogy néhány kimagasló utánpótlás-tehetség komolyan meghaladta azokat a fejlesztésbeli korlátokat, amiket egy felnőtt, aki esetleg hiányos utánpótlás alapokkal rendelkezik.

A férfiaknál kiegyensúlyozottabb a fejlesztés, ott nem jellemző, hogy egy 15-18 éves akkorát ugorjon, hogy kiszorítson egy 22 éves játékost. Emellett fontos, hogy több igazolt férfi játékosunk van, mint női, a férfiaknál így nagyobb a merítés" - mondta lapunknak a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója.

Pokornyi Dávid még nincs 18, de már stabil tagja a felnőtt válogatottnak

A 16 éves jégkorongozók közül többen vannak a felnőttek keretében, de ők főleg kapusok, akiknek nem kell ütközniük, harcolniuk, zömében inkább kiegészítő emberek.

A mezőnyjátékosok közül az osztrák Lukas Piff, a Vienna Capitals játékosa rendszeresen szerepel a felnőttek között, pedig még csak 17 éves lesz. Eddig tizennyolc meccsen egy gólt szerzett és két gólpasszt adott. A magyarok közül az újpesti Pokornyi Dávid januárban lesz 18 éves, ő mostanáig tizenkét felnőtt meccsen szerepelt, egy gólja és egy gólpassza van.

A szakember szerint kortól függetlenül az a legfontosabb, hogy minél kisebb legyen a teljesítménynyomás a gyereken.

Minél inkább elvárás a teljesítmény, az eredmény, annál kevésbé lesz örömteli a tevékenység a fiatal részéről, ez pedig egy idő után kontraproduktívvá válhat"

- mondta kérdésünkre Vidosits Anna gyermekpszichológus. "Fontos, hogy ne a szülő és az edző saját projektjeként tekintsen a gyerek a sportra, ne az ő vágyaikat próbálja beteljesíteni, hanem örömmel és saját magáért csinálja azt, amit csinál."