Két nap alatt született meg egy imádnivaló kosárlabdacsapat

2020-ban 40 éve lesz annak, hogy magyar női kosárlabda-válogatott nyári olimpián szerepelhetett. 2019. június 28. estéje óta közelebb vagyunk a tokiói szereplés lehetőségéhez, mint az elmúlt 4 évtizedben bármikor. Az olimpiai selejtező eléréséhez egy meccset kell megnyernie egy csapatnak, amely két nap alatt a szemünk előtt született meg.

Kimondani sem egyszerű, hát még felfogni, hogy a 2019-es női kosárlabda Európa-bajnokság mezőnyéből

a magyar válogatott jutott elsőnek a negyeddöntőbe.

Erre tényleg semmi jel nem mutatott. Amikor az ember a memóriáját szaggatja, hogy párhuzamot találjon erre a sikerre, nehéz a dolga.

A 2001-es női Európa-bajnokságon hetedik helyen végzett a magyar csapat. Ennek már 18 éve Forrás: AFP/Francois Lo Presti

Már csak azért is, mert 18 éve, a 2001-es franciaországi Euróba-bajnokságon jártunk legutóbb a negyeddöntőben, akkor a Rátgéber László irányította válogatott hetedik lett.

Az akkori együttesből ketten is itt vannak Nisben; Iványi Dalma, a csapat edzőjeként, Béres Tímea meg az együttes csapatvezetőjeként.

A szerbiai Eb-n a magyar válogatott nyolcadiknál rosszabb helyen nem végezhet, de nekünk

az első hatba kellene bekerülni, hogy elérjük az olimpiai selejtezőt.

Ehhez egy meccset kellene nyerni. Nézzük a további menetrendet. Vasárnap 16.00-kor ez edzőmeccsé szelídült Eb-csoportmérkőzés jön a már kiesett Törökország ellen. (Ez is hihetetlen azért, hogy a végső sikerre is esélyesnek tartott törökök már a levesben ülnek.) Három nap szünet után, július 4-én, csütörtökön az A-csoport 2. helyezettje, vagy a B-csoport 3. helyezettje ellen játszunk a négy közé jutásért. (Jelen állás szerint és a papírformát is figyelembe véve ez a csapat most a

Montenegró, Svédország, Csehország, Nagy-Britannia, Lettország

ötösből lesz az egyik.)

Székely Norbert szövetségi kapitány (b) és játékosa Határ Bernadett a női kosárlabda Európa-bajnokság C csoportjában játszott Olaszország - Magyarország mérkőzésen Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Ha ezt a meccset megnyerjük, megvan az olimpiai selejtező és az elődöntő. Ha nem, akkor július 6-án, szombaton még egy mérkőzés vár ránk az 5-8. helyért küzdő csapatok között. Ha azt megnyerjük, akkor szintén ott lehetünk az olimpiai kvalifikációs tornán. Ez utóbbi lebonyolítása és szisztémája annyira bonyolult, hogy most nem részletezem, előzetesen legyen annyi elég, hogy bár

az Egyesült Államok és Japán már biztosan tagja a tokiói 12-es mezőnynek, de ennek a két országnak is el kell indulnia a selejtezőn.

Agyrém? Az, de ezt már megszokhattuk a világ sportjában.

A felkészülés alatt – kis túlzással –

össze-vissza vert magyar válogatott

egy héttel a nyolc közé jutás előtt Székesfehérváron a fehéroroszok ellen játszott felkészülési meccset. Nem voltam ott, de akik látták azt a mérkőzést, azt mondták, hogy ez az Európa-bajnokság nem lesz egy sikertörténet. Bár tudjuk, hogy egy világverseny előtt nem számítanak az edzőmeccsek (tessék megnézni a kiesett törököket, hogy villogtak június elején), erre a magyar Eb-szereplésre senki sem számított. Legfőképpen Székely Norbert szövetségi kapitány nem. Ebben most nincs semmi túlzás. A szakembert régóta ismerem, tudom, hogy távol áll tőle a púder, meg a megjátszás. Pályája elején Sopronban robbantott egy nagyot, miután 2009-ben a salamancai Final Fourba vezette a Sopront. Amikor 2018. november 21-én lapunknak nyilatkozott, ezt mondta:

Tényleg nem reális (az olimpiai selejtező elérése – a szerk.) Ezek a játékosok sem fizikailag, sem taktikailag nem tudják még ezt a lépcsőt megugrani.

Pszichésen már igen – ez sem lebecsülendő.

Székely Norbert szövetségi kapitány (b) és Cziczás László szövetségi edző a női kosárlabda Európa-bajnokság C csoportjában játszott Olaszország - Magyarország mérkőzésen Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Nyilván nem akarok erre a csapatra túlzott terheket pakolni, de azt is látni kell, hogy ez az együttes elviseli a terhet.

Nekünk most nem a 2020-as olimpiával kell foglalkoznunk – nem véletlen, hogy a csapaton belül erről nem esett szó. Lépésről lépésre kell haladnunk. Nem olimpiában, hanem az Európa-bajnokságokban kell most gondolkodnunk.

Ez persze nem azt jelenti, hogy bármit feladnánk az Eb-n.

Ezt mondta tehát a szövetségi kapitány 2018. november 21-én. És ez a csapat nem adta fel.

Jó, azért ne legyünk álszentek, a csütörtöki Szlovénia elleni első meccs 35. percében a sajtóhelyen az is téma volt, hogy

ki hogyan tud hazamenni Nisből, ha esetleg vasárnap számunkra véget ér a torna.

Aztán valami olyan történt, amely nemcsak a női kosárlabda, hanem a magyar csapatsportágak legújabbkori történetében is nagyon ritka: vesztett állásból szedte ki a meccset esélyesebb ellenfele ellen Magyarország.

Az a Magyarország, amelyet a FIBA az Eb előtt a 15. helyre rangsorolt,

csak Montenegrót előztük meg ezen a virtuális listán.

Ivkovics Sztojan, a magyar férfi kosárlabda válogatott szövetségi kapitánya is eljött Nisbe, szurkolni a női csapatnak Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A törököket a 4. helyre tették a szakemberek. Szakemberek? Istenem, hát ők is tévedhetnek egyszer.

Két meccs után nem szeretnék – hiba is lenne belemenni – egyes játékosok teljesítményének elemzésébe. Egyrészt mert még „nem történt semmi" (csak a legjobb nyolc között vagyunk), másrészt

ez a történet – ahogy a soproni Dubei Debóra találóan megjegyezte – még nem ért véget.

Ám egyetlen emberről, mégiscsak beszélni kell. A 32 éves korelnökről, Horti Dóráról.

Ennek a játékosnak három évvel ezelőtt, a DVTK-Szekszárd meccsen szétszakadt a térdszalagja. Mondani sem kell, hogy egy 29 éves, 190 cm magas és 85 kg-os sportolónál ez mit jelent. A legtöbb esetben egy pályafutás végét, befejezését.

Yvonne Turner (j) és Horti Dóra, a magyar csapat tagjai örülnek a győzelemnek Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A baleset előtt egy évvel a hazai rendezésű 2015-ös Európa-bajnokságon az akkori szövetségi kapitány,

Stefan Svitek kivágta Hortit a csapatból,

az utolsó Eb-meccsen már a kispadra sem ülhetett le a center. Akkor mindenki azt mondta, hogy Horti és a magyar válogatott közös története befejeződött. A térdsérülés után meg az is ezt mondta, aki addig nem mondta. Aztán megszületett Horti Dóra kislánya.

„Ez a játékos a gyermekét hagyta odahaza, hogy segítsen nekünk" – kiáltotta Székely szövetségi kapitány péntek este az interjúzónában.

Ez a játékos (meg az összes többi) őrületbe kergette a nagynevű olasz válogatottat,

élete talán legjobb teljesítményét hozta le a centerposzton, miközben az itáliai csapat hetek óta a másik magyar centerre, Határ Bernadettre készült. Ez a játékos a mérkőzés után a könnyeivel küzdve mondta el, hogy a tévében mindig megnézte az olimpiai játékok női kosárlabda-tornáját és mindig arról álmodott, hogy egyszer de jó lenne ott lenni egy ötkarikás játékokon.

A magyar csapat örül, miután nyertek a női kosárlabda Európa-bajnokság C csoportjában játszott Olaszország - Magyarország mérkőzésen Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Horti Dóra embersége, a csapathoz való hozzáállása, sportemberi nagysága és az áldozatvállalása miatt sem fordulhat elő, hogy ne érjük el a selejtezőt. Visszatérése az év egyik legszebb sporttörténete lehet. A szemünk előtt születő magyar női kosárlabda-válogatott pedig az év csapata is.

Nálam már most azok. Történjen bármi a következő egy héten Nisben és Belgrádban.