Vágólapra másolva!
Az öt nap alatt lejátszott négy vb-mérkőzés káros hatással van a kézilabdázókra, de a nemzetközi szövetség vezetőit ez látszólag kevéssé foglalkoztatja. Kim Rasmussen, a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a fiatal és tehetséges magyar válogatott decemberben a világbajnokságon odaérhet az első hét együttes közé, és indulhat az olimpiai selejtezőn. Interjú.

A Magyar Kézilabda Szövetség vezetői szerint a mindenkori férfi és női szövetségi kapitánynak életvitelszerűen Magyarországon kell élnie. Ennek megfelelően ön Magyarországra költözött a kinevezése után. Hogy érzi magát, illetve mivel tölti az idejét, amikor a válogatott játékosok a klubjaiknál vannak?
Nem meglepő módon kézilabdával foglalkozom. Szinte minden mérkőzést megnézek a bajnokságban. Vagy a televízióban, vagy a helyszínen. A beszélgetésünk után is megyek Siófokra, bajnoki meccsre.

Kim Rasmussen folyamatosan tanul magyarul Fotó: Csudai Sándor - Origo

Emellett a kerettagokkal és a kerettag-jelöltekkel is gyakran találkozunk személyesen, folyamatosan követem mind a fizikai, mind a mentális állapotukat, de főleg a klubcsapatokban nyújtott teljesítményüket.

Férfi meccsekre is van ideje?
Sajnos nincs, de amúgy is annyit foglalkozom a női kézilabdával, hogy számomra az elég. Természetesen azért a Bajnokok Ligája kieséses szakaszát, illetve az érdekesebb összecsapásokat megnézem.

A magyar női kézilabda hatalmas sikereket ért el az utóbbi években az utánpótlás világversenyeken. Az U20-as válogatott világbajnokságot, az U19-es válogatott Európa-bajnokságot nyert. Korábban egy nyilatkozatában azt mondta, hogy óriási a különbség a junior és a felnőtt mezőny között. Mi szükséges ahhoz, hogy az utánpótlásban sikeres játékosok leküzdjék ezt a különbséget és bekerülhessenek a felnőtt válogatottba?
A sikert elért játékosok fizikálisan rendkívül jók. A Magyarországon működő műhelyek jól képzik a fiatalokat, rengeteg tehetség van az országban. Ennyi különleges fiatal játékost nem látni más nemzeteknél. Viszont ezek a kézilabdázók hasonló korú fiatalok ellen érték el a kimagasló sikereiket. Arra van szükségük, hogy felnőtt mezőnyben, a legjobbak ellen is játszhassanak.

Felnőtt szinten akkor lehetnek nemzetközi szinten sikeresek, ha lesz elég tétmeccs a kezükben és a lábukban. Van rossz példa a szemünk előtt: a dán utánpótlás női kézilabda-válogatottak az utóbbi tizenöt évben halomra nyerték magukat a világversenyeken, de felnőtt szinten nem tudták már kamatoztatni azt a tehetséget, ami megvolt a fiatal játékosokban.

Tóth Gabriella esete is egy példa, hogy kallódhat el egy játékos?
Szögezzük le, hogy Tóth 23 éves és most újra felfelé ível a karrierje. De igen, ő egy jó példa a rossz tehetséggondozásra. 17 és 21 éves kor között az a legfontosabb egy játékos számára, hogy tétmeccseken a pályán legyen, mert akkor tud fejlődni.

Tóth Gabriella (b) és a norvég Nora Mörk a magyar-horvát közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjének I. csoportjában játszott Magyarország-Norvégia találkozón a debreceni Főnix Csarnokban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Ha nem játszik, akkor megtörik a fejlődése és elveszíti lendületét.

Gabi hiába döntött el gyakorlatilag Eb-meccset 18 évesen, Győrben nem kapott játéklehetőséget ráadásul meg is sérült.

Az utóbbi időben viszont újra jó formában játszik és megmutatta, hogy mitől az egyik legjobb magyar irányító.

A Siófok tavaly megnyerte az EHF-kupát, a Győr a Bajnokok Ligáját. Csak elvétve találunk magyar játékost a két csapat keretében. Ez hosszútávon nincs rossz hatással a magyar női kézilabda-válogatottra?
Ez kettős dolog. Ha van valahol egy jó és eredményes csapat az vonzza a szurkolókat és jót tesz a sportágnak. A győri Bajnokok Ligája-meccsek legtöbbje teltházas és a városban egy nagyon komoly kézilabda kultúra alakult ki, amely jó hatással van a válogatottra is. Másrészt valóban igaz, hogy kevés magyar játékos szerepel ezekben a csapatokban.

Háfra Noémi a Ferencváros egyik meghatározó játékosa, a kulcspillanatokban gyakran van az ő kezében a labda. A tavalyi Eb-n a németek elleni meccsen döntetlen állásnál nem véletlenül bíztam rá az utolsó lövést. Be is dobta, ha valaki nem emlékezne rá.

Ha a magyar női kézilabda-válogatott utóbbi pár világversenyen látott keretét megnézzük, látjuk, hogy minden poszton voltak klasszis játékosaink, viszont Kulcsár Anita halála óta nem találta meg egyik kapitány sem azt a beállót, aki hosszú távon alappillére lehetne a nemzeti csapatnak. Mi ennek az oka?
A kézilabdában a legfontosabb posztok a kapus és a beálló. Az utóbbinak megfelelő testi paraméterekkel és magas játékintelligenciával kell rendelkeznie, ezek mellett bírnia kell a rengeteg testi kontaktust.

A decemberi Japánban rendezendő vb-n eldől, mehetünk-e az olimpiai selejtezőre Forrás: AFP/Sebastien Bozon

A beállók képzése és kiválasztása az egyik legnehezebb, de a fiatalok között látok olyat, aki hosszútávon megoldás lehet arra a posztra. A férfi kapitány kollégám szerencsés, mert Bánhidi Bence személyében hosszútávra megtalálta a keresett beálló játékost.

Az utóbbi pár évben gyakran előfordult, hogy fizikálisan elfáradt a magyar válogatott mérkőzések utolsó tíz percére. Viszont a 2018-as Eb-n Románia és Németország ellen is a találkozók utolsó perceiben sikerült nyerni. Mit változtatott a felkészülésen, hogy ennyire látványos a javulás?
Három tényezőnek kell megfelelni, hogy nálam valaki válogatott lehessen.

Kim Rasmussen szerint háttérbe kell szorítani az egyéni érdekeket, mert csak csapatjátékkal lehet meccseket nyerni Fotó: Csudai Sándor - Origo

De legfőképpen védekezésben kell valamilyen módon használhatónak lenni. Ha ez a három összetevő megvan, akkor nem fog elfáradni sem a játékos, sem a csapat.

November végén Dél-Koreába utazik a válogatott felkészülési tornára, majd onnan repül tovább a csapat Japánba a világbajnokságra. Nem túl hosszú ez az együtt töltött idő?
Nem. Ázsiába megyünk, ahol a jelentős időeltolódás mellett meg kell szokniuk a játékosoknak az európaitól eltérő szállodákat, étkezést.

Könnyű csoportot kapott a magyar válogatott a 2019-es vb-re? Mi a reálisan elérhető cél?
Örülök, hogy a világ jelenlegi két legjobb csapatát, Norvégiát és a Franciaországot elkerültük, illetve Szerbia, Hollandia és Dánia is csak a helyosztókon lehet az ellenfelünk.

A csoportellenfelek közül Montenegró ellen az Eb-selejtezőkön felmérhetjük, hol tartunk, Románia új szövetségi kapitánnyal biztosan szeretne meglepetést okozni, Spanyolországot tavaly biztosan megvertük, de elég kiszámíthatatlan játékot játszik a csapatuk, és ha rossz napot fogunk ki, akkor veszélyesek lehetnek ránk.

Montbéliard, 2018. december 5. A győztes magyar válogatott tagjai örülnek, középen Pálos-Bognár Barbara a franciaországi női kézilabda Európa-bajnokság C csoportjában játszott Magyarország-Spanyolország mérkőzés után Forrás: MTI/Kovács Tamás

Fiatal a magyar csapat és jelenleg nem tisztességes azt elvárni, hogy bejusson a legjobb négybe, de én fogom a legkevésbé bánni, ha végül éremért kell csatáznunk.

A női kézilabda nemzetközi mezőnyében most hova tartozik a magyar válogatott?
Franciaország és Norvégia kiemelkedik, de

szerintem ott vagyunk az üldözők között közvetlenül.

Dánia, Szerbia, Hollandia, Németország, Románia és Magyarország azok a csapatok, amelyek ott vannak a második polcon és bármikor nyerhetnek egymás ellen.

Akkor miért nem érhetünk oda a legjobb négy közé?
Odaérhetünk, csak nem ez a realitás. Nézzük meg a tavalyi Eb-t. Megvertük remek játékkal Spanyolországot hat góllal, két nap múlva kikaptunk tizenhárommal a norvégoktól, úgy, hogy teljesen szétestünk, majd ismét két nap múlva utolsó pillanatban legyőztük Németországot.

Kim Rasmussen szeretné minimalizálni a magyar válogatott teljesítményingadozását Fotó: Csudai Sándor - Origo

Még túl sok kilengés van a csapat teljesítményében. De nekem az a munkám, hogy ezeket a teljesítmény-ingadozásokat minimalizáljam.

Dolgozik sportpszichológus a válogatott mellett?
Nem.

Én vagyok az, aki mentálisan felkészíti a játékosokat a nagy tornákra

és az azzal járó nehézségekre. Egyébként ezt a részét kifejezetten szeretem a munkámnak.

„Ne játsszatok a játékosokkal!" szlogennel indítottak kampányt és tettek közé egy videót világhírű kézilabdázók. A sportág egyik nagy problémája, hogy rengeteg meccset kell játszaniuk a legjobbaknak szeptember elejétől június elejéig és közben a válogatott tornák alatt is alig kapnak szabadnapot a játékosok. Mi a véleménye erről?
A mostani világbajnokságon is lesz egy olyan időszak, amikor négy meccset játszunk öt nap alatt. Ez rettentően káros a sportolók számára.

Ez sportpolitika, én nem tudok ellene mit tenni, a legjobb tudásom szerint készítem fel a játékosokat erre a terhelésre. Csak sajnálom az olyan klasszisokat, mint Tomori Zsuzsanna, Nora Mörk vagy Cristina Neagu, akik áldozatai voltak a rendszernek.

A Geoflor cég Taraflex burkolatát tartják még sokat a rengeteg sérülés kiváltó okának. Mit gondol erről?
Amióta bevezették EHF és IHF-tornákra,

Dániában 40 százalékkal nőtt meg a keresztszalag-szakadások száma.

A herningi aréna Dániában és a kék Taraflex-borítás Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Az IHF és az EHF szerint szépen mutat a tévében ez a talaj, ezért ezen kell játszani. Ez szintén egy olyan dolog, ami tőlem független, hiába tartom károsnak a játékosok egészségére, nem tudok vele mit tenni, próbálom erre is a játékosokat felkészíteni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!