Fazekas Nándor: Nem a vírus, vagy a sérülés miatt vonulok vissza

Nem a vírus, nem is a sérülései miatt döntött Fazekas Nándor 43 évesen a visszavonulás mellett: a Balatonfüred kapusa már korábban elhatározta, hogy a mostani lesz az utolsó szezonja. Ha 18 évesen valaki azt mondja neki, hogy ilyen hosszú karrierje lesz, elhitte volna, hiszen tudja magáról, hogy soha nem adja fel. Amint a DIGI Sport híradójának fogalmazott: ha levágnák a fél lábát, ő akkor is két lábon próbálna futni.

Április elsején, szerdán nem tréfált Fazekas Nándor, amikor bejelentette, hogy itt a vége.

„Én már a téli szünet alatt,

januárban eldöntöttem, hogy abba fogom hagyni a kézilabdát,

és inkább a fiúkra szeretnék koncentrálni. A fiúk meccseire szeretnék menni, velük lenni, talán egy picit pihenni is" – nyilatkozta a Sport24-nek a kapus, akinek mindhárom fia, Gergő, Máté és Áron is kézilabdázik.

Fazekas Nándor a visszavonulás mellett döntött Forrás: AFP/Javier Soriano

Az utolsó szezon nem volt teljes, Fazekas sérülésekkel küzdött, nemrég megműtötték, a koronavírus miatt pedig a bajnokságot is beszüntették. De szerinte így is kerek lett a pályafutása.

„Persze, nem így szerettem volna, hogy vége legyen a karrieremnek, de nem ezen múlik. Most azért, hogy nekem egy rendes szezonom legyen, nem fogok ráhúzni még egy évet.

Negyvenhárom éves vagyok, szép időszakokat megéltem, szép időszakokat megéltem, nagyon jó mérkőzéseket, most már jöjjenek a fiatalabbak, át kell adni a helyemet, és úgy kell átadnom, hogy őket hozzam föl, vagy segítsem arra a szintre, ahol én voltam, vagy még magasabbra. Igazából nem jó ez - se a vírus, se a sérülés, de nem ezen múlott, mert én mindenféleképpen abbahagytam volna a kézilabdát."

Fazekas a Balatonfüredből vonul vissza, de legnagyobb sikereit a Veszprémmel érte el, ahol tízszer lett magyar bajok, nyolcszor pedig kupagyőztes. A magyar válogatottban közel 20 éven át, 237 mérkőzésen szerepelt. De ha csak egy dolgot mutathatna meg gyermekeinek a pályafutásából, akkor nem a korábban felsoroltak lennének azok.

„Nem a fényűző csillogást tenném be nekik, hogy az olimpián negyedikek lettünk, vagy amikor a világbajnokságról kijutottunk az olimpiára, hanem azokat a verejtékes munkákat, amiket előtte végig csináltunk – azt mutatnám meg nekik. Azt próbálom a fejükbe sulykolni; ahhoz, hogy valaki elérjen valamilyen eredményt, és híres legyen,

jó kézilabdázó legyen, ahhoz rengeteg önfeláldozás és rengeteg munka kell. Azt a szalagot szívesen befűzném nekik, amint én végig edzettem az életemben."

Fazekas Nándor, a magyar kézilabda válogatott korábbi kapusa szerint, ha levágnák a fél lábát, ő akkor is két lábon próbálna futni Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A jövő a gyerekekről szól majd, nézőként szeretne minden meccsükön ott lenni, és példát mutatni, hogyan lehet ilyen hosszú és sikeres pályafutást építeni. Fazekas ugyanis úgy véli, ha 18 évesen neki valaki azt mondja, hogy 43 éves koráig kézilabdázni fog, ő elhitte volna.

„Nem mondtam volna, hogy bolond vagy, mert ismerem magam, én soha nem adom fel.

Amikor már nem tudok menni, ha levágnák a fél lábamat, én akkor is még két lábon próbálnék futni.

Tudom, én az utolsó pillanatban is harcolok még a győzelemért. Azon elgondolkodtam volna, hogy 43 évesen mennyi kézilabdázó aktív még a pályán, nem sok, és azért örülök annak, hogy ekkor még én is annak mondhattam magam."