A Kézisek kézise harmadik helyezettje: Varga István

A Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet, az Origo és a Magyar Kézilabda-szövetség közös játéka, a Kézisek kézise eredményhirdetésén elérkeztünk a dobogóhoz. Amelynek harmadik fokán Varga István áll.

Az Abonyból induló zseni kétszeres olimpikon,

1972-ben és 76-ban is tagja volt a magyar válogatottnak.

Sőt, később a világválogatottba is meghívták, negyvenkét esztendősen pedig Európa legjobbjai között szerepelt. Varga Pista – ahogy mindenki hívta – nemzeti mezben sem adta alább: 127 meccsen 882 gólt szerzett.

Ki lesz a Kézisek kézise? Forrás: Origo

A világklasszis átlövő Budapesten a Honvéd játékosaként robbant be az élvonalba.

Akkoriban nem jelentett meglepetést a Honvéd első helye, mindig remek volt a katonacsapat, ha pedig akadt egy hiányposzt, a főnökök egyszerűen bevonultattak valakit

– emlékezett utóbb a hetvenes évek sikerkorszakára.

1965 és 73 között négyszer nyert bajnokságot a Honvéddal, majd Debrecenbe szerződött, de ez nem várt bonyodalmakba ütközött:

a Honvéd nem adta ki a játékjogát, kezdetben pihenőre kényszerült, de addig sem tétlenkedett:

annak a reményteljes felnőttcsapatnak lett az edzője, amelynek a rövid szünet letelte után vezéregyéniségévé nőtte ki magát. 1975-ben a Debreceni Dózsa játékosaként is felért a csúcsra.

Budapest, 1968. január 21. Varga István kapura lő a Budapesti Honvéd-Vörös Meteor férfi kézilabda mérkőzésen a Magyar Népköztársaság Kupájáért. MTI Fotó: Pálfai Gábor Forrás: MTI/Pálfai Gábor

Varga ötszörös magyar bajnok, ötszörös kupagyőztes,

Iszonyatos erejű, elhajlásos, a sorfalat megkerülő szabaddobásai fogalommá váltak a sportágban.

A müncheni olimpián az Egyesült Államok elleni mérkőzés bemelegítésének záróakkordjaként megeresztett egy lövést 13 méterről, a labda a felső lécről a plafon felé pattant, és széttört egy-két lámpatestet. A találkozón 13 gólt dobott, ennél többet egy mérkőzésen azóta sem szerzett olimpián magyar férfi kézilabdázó.

Visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, klubsikerei helyszínén, Debrecenben dolgozott. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2014. december 6-án hunyt el. Szülővárosában sportcsarnokot neveztek el róla.