Az Egri Vízilabda Klubot 1910-ben alapítottak, amely azóta is meghatározó szerepet tölt be a sportág hazai és nemzetközi életében életében. Nem meglepő, ha valaki Eger nevét hallja, akkor a sporttal kapcsolatban azonnal a vízilabda ugrik be neki.
Így akár meglepő is lehet, hogy az első ob I-es éremre 1964-ig kellett várniuk az egri szurkolóknak, amikor a harmadik helyen végzett az együttes. Az első nagyobb siker 1972-ban jött el, amikor a klub történelmében először lett Magyar Kupa-győztes a csapat,
amelyet azóta még három követett (2007, 2008, 2016).
A következő MK-elsőség tehát csak 35 év múlva, 2007-ben került fel az egri dicsőségfalra.
Itt pedig el is érkeztünk az egri vízilabdázás legszebb éveihez, vagy ahogy a városban mondják, a pólócsapat aranykorszakához. Gerendás György csapatában ekkor olyan nevek játszottak, mint az ekkor kétszeres olimpiai bajnok Biros Péter és Szécsi Zoltán, az egy évvel később, 2008-ban Pekingben aranyérmet szerző Kis Gábor, vagy éppen a világbajnok Varga II. Zsolt.
A klub történelmének első bajnoki címét 2011-ben ünnepelhették az egri szurkolók. Ez a siker pedig nem csak azért volt történelmi, mert a klub életében először végzett első helyen az ob I-ben a csapat, hanem mert 1964 után lett újra vidéki bajnoka a férfi vízilabdának, 47 évvel ezelőtt a Szolnok lett aranyérmes.
A négy olimpiai bajnokkal (Szécsi Zoltán, Biros Péter, Kis Gábor, Hosnyánszky Norbert) felálló Eger a bajnoki döntő első meccsén veszítette el veretlenségét, miután a Vasas 8-7-re nyert a fővárosban. A visszavágón az utolsó, mindent eldöntő negyed előtt még a címvédő Vasas vezetett 6-5-re, de az Eger innen három gólt lőve fordított, és megnyerte története első bajnoki aranyát.
Ezt követően még kétszer, 2013-ban és 2014-ben ért fel a csúcsra a magyar bajnokságban az Eger.
Az első bajnoki elsőség után a Pekingben olimpiai aranyérmes Kis Gábor bevallotta, sírt a medencében az ünnepléskor
„Számomra az utolsó negyedbeli fordításon múlt, hogy ez az év jelent-e valamit"
De hogy élte meg ezeket a pillanatokat a jelenleg a klubigazgatóként dolgozó Kovács Cs. Tamás?
"Ebben az időszakban kétszeres ifjúsági magyar bajnokként hagytam el a klubot, a Kaposvárban voltam egy évet, majd a másodosztályban vízilabdáztam, ahol a mai napig is játszom. A játékos oldalról éltem meg ezt a sikerszériát. Összességében sikerorientált világban élünk, és éltünk akkor is. Ezt követően
egy szemléletváltás zajlott le, illetve zajlik jelenleg is a klub életében. Abban hiszünk, hogy az egri utánpótlás érték, az egri szakemberek is értékesek,
ezt pedig a korábbi eredmények is megerősítik. Mind a női, mind a férfi fronton erre törekszünk, hetven százalék fölött van mindkét együttesnél az saját nevelésű játékosok aránya. A jövőben is ezt szeretnénk erősíteni. Ehhez türelemre van szükség, ugyanis ez egy hosszadalmasabb út, mint azonnal, kész pólósok vásárlásával eredményeket elérni. Egerben a vízilabda több mint 110 éve érték, amiért felelősek vagyunk" - mondta az Origónak az Egri VK klubigazgatója, aki arra a kérdésre, hogy akkor egy darabig biztosan nem vásárol majd az Eger kész, már klasszis játékost, így felelt:
"De. Természetesen a szurkolókért is dolgozunk. Viszont
nem szeretnénk átesni a ló túloldalára. Nem akarunk beszállni abba a versenybe, ami jelenleg az első négy-öt klubot jeleni Magyarországon. Elsősorban a férfi bajnokságra gondolok, de igaz lehet ez a nőkre is. Hogy egymással versenyezve, irgalmatlan sok pénzt beleölve küzdenek a helyezésekért. Az célunk már középtávon, hogy visszakerüljünk az első öt-hat helyre,
amely azt jelentheti, hogy akár egy kis szerencsével valamelyik európai kupasorozatban is el tudnánk indulni. Az a cél, hogy a saját nevelésű egri játékosok adják majd azokat a válogatott játékosokat, akikért kilátogatnak majd a nézők. Nem kizárt, hogy a közeljövőben egy-egy nagyobb névvel húzzuk fel akár a csapat népszerűségét, akár az itt sportolók motivációját."
A korábbi egri játékos, Kovács Cs. Tamás azt is kifejtette a lapunk kérdésére, hogy mit jelent pontosan a középtáv, mikor lehetnek a vízben látható eredményei az utánpótlás-nevelésnek.
"Az elmúlt egy-két éven nem csak a vízilabda kapcsán, de semmi mással sem merek konkrét időpontot mondani. Félig vicces, de félig igaz is. Főleg az utóbbihoz ragaszkodnék, ugyanis a jelenlegi helyzetben nehéz bármit is előre tervezni. Itt van egy koronavírussal sújtott helyet, amiből nem tudom, hogy mikorra keveredik ki a világ. Nem tudom azt sem, hogyan hat ez elsősorban az egészségi állapotára a játékosoknak, ugyanis szerda-szombat ritmusban kell játszaniuk, és mi még nem is vagyunk érintettek a nemzetközi kupákban.
A középtávú megfogalmazás azt jelenti, hogy három éven belül lehet reális elérni a kitűzött célokat. Akár előbb is megtörténhet, de közbe is jöhet valami."
De kik lehetnek azok a játékosok, akik miatt újra az élmezőnyben küzdhet az Eger? Erre is megkaptuk a választ a klubigazgatótól.
"Fontos szempont, hogy
az eredményorientáltság ne menjen az utánpótlás-nevelésre. Abban hiszünk, hogy ha a klub jó játékosokat nevel, akkor az magával hozza majd az eredményeket is. Felnőtt válogatott szinten egyelőre Baksa Benedeknek és Magyar Mártonnak van reális esélye, hogy oda kerüljön a legjobbak közé.
Igaz, ő nem teljesen saját nevelés, mivel az UVSE-ből került ide hozzánk, de ő hatalmas tehetség. Rajta kívül érdemes megemlíteni a balkezes Dóczi Mártont, ő jelenleg az ifjúsági csapatban edz, de a Tymcyna Mátéban is nagyon hiszünk. A Lőrincz-testvérek is olyanok, akik meghívót kaphatnak a jövőben. Minden támogatást meg is adunk nekik ehhez."
Kovács Cs. Tamás elmondta, a klubok között elsőként reagáltak a nézők nélküli világra, amely számukra is nagyon bosszantó volt sok szempontból. A saját csatornáikon online közvetítéseket kezdtek adni, hogy ne maradjanak le a szurkolók a legfontosabb pillanatokról.
"Nem csak a felnőtt meccsekről, de az utánpótlás-csapatok találkozóiról is. Nagy kérdés most, hogy erről végképp leálljunk-e, ugyanis a nézők is hozzászoknak a jóhoz, viszont azt szeretnénk, ha visszatérnének a lelátókra.
Nehéz nézőket lecsábítani, a vízilabda egyébként sincs könnyű helyzetben ebből a szempontból."
Felmerült a kérdés, hogy miként lehetne minél több nézőt a lelátókra csábítani.
"Jól kell játszani és teljesíteni kell a vízben. Klubvezetőként az ember sok mindent megtehet, hogy kiszolgáljon minden igényt, de ha nincs eredmény, akkor az a nézőszámban is meg fog mutatkozni.
Járom hétről-hétre az uszodákat, és látom, hogy a néző, mint olyan, a vízilabda-meccseken ritka, mint a fehér holló. Nagyon szűk családi, baráti kör látogat ki a meccsekre.
Nemzetközi játékvezetőként is tevékenykedek, így a LEN és FINA részre is rálátok, és tudom, hogy mindkét szervezet küzd ezzel. Nemcsak klub, hanem válogatott szinten is, hogy miként lehetne a vízilabdát népszerűsíteni. Összetett dolog ez. A játékvezetésnek az egyszerűsödése, a kommunikáció, hogy mi történik a vízben, mind fontos része. Ne felejtsük el, hogy nagyjából harminc százalékot látunk a játékosokból, a játékból.
Igen nehéz megítélni egy laikusnak, hogy mi történik a vízben. Arról már ne is beszéljünk, hogy néha a játékos sem érti. Nem biztos, hogy a fedett uszodában a harminc fokos meleg, ami itt is van, az nézőbarát. Ott van a közvetítések minősége,
amikor megcsillan a nap a vízen, sokszor nem látható, hogy mi történik. Nincsen nemzetközi szinten sem leszerződött tévétársaság például a BL-meccsekre, felmerül a szponzoráció kérdése is. Ezért is mondtam, hogy rettentően összetett ez a dolog. A legfontosabb a párbeszéd lenne a nemzetközi szövetségekkel, illetve a nemzetközi szervezetekkel, hogy mik lennének azok a lépések, amik a sportágat tudják népszerűsíteni."
Ha már szóba került a szponzoráció, fontos kérdés, hogy Egerben ezzel kapcsolatban most mi a helyzet.
"Minden egyes direkt támogatásnak örül az ember a sportban. Általánosságban elmondható, hogy itthon a sportfinanszírozás a rendszerváltás óta egy érdekes állapotban van. Nem szeretnék nagyon kitekinteni, de a gazdasági szereplők nagyon nehezen adják a pénzüket a sportra. Nagy segítségre van az állam jelenléte a vízilabdában is, a helyi önkormányzatnak a támogatása, illetve a nagyobb támogatók. Úgy gondolom, hogy Egerben a pár százezer forinttól a pár millióig mindenki nyitott támogatásra, ha erre van lehetősége."
Kovács Cs. Tamás a jövőbeni célokkal kapcsolatban elmondta, továbbra is szeretnének meghatározó tagjai lenni a magyar vízilabda sportnak.
"Mindenünk adott ahhoz, olyan utánpótlás-nevelő bázis legyünk itt az észak-magyarországi régióban,
ami példaértékű lehet egész Magyarországon. Huszonhárom edzővel, és több mint négyszáz igazolt gyerekkel dolgozunk. A tanmedencés gyerekek is benne vannak, akik most tanulják az úszás alapjait. Ha már szóba került az úszás, az elmúlt időszakban beléptünk a Magyar Úszó Szövetséghez, mint tagok, ugyanis van egy olyan tervünk, hogy aki az úszást csinálná párhuzamosan a vízilabdával, az miért ne jelenhetne meg a magyar úszósport rajtkövein is. Ez is célunk, ehhez kiváló szakembereink vannak.
Ezekre az értékekre építve kell egy meghatározó klubja lenne továbbra is a magyar vízilabda sportnak."