Kedves szurkolók és kézilabdabarátok!
Több napos gondolkodás után, nehéz szívvel, de hideg fejjel úgy döntöttem, hogy befejezem pályafutásomat a szerb válogatottban és lemondom a válogatottságot. Ez a döntés volt az egyik legnehezebb az életemben, de tudom, hogy helyesen döntöttem. Sok szép pillanat éltünk meg közösen, számtalanszor örültünk együtt, voltak hullámvölgyeink, sok szép eredményt értünk el a serdülőtől a felnőtt válogatottig.
Sokat nevettünk, örültünk és persze voltak nehéz pillanatok, könnyek is, de mindannyian egy közös kis családot alkottunk, ez a közösség segített ki minket, mindig, hogy erősebben jöttünk ki. A döntésemnek nincs konkrét oka, úgy éreztem, itt az ideje a visszavonulásnak, itt az ideje, hogy egy fiatalabb generációra bízzam a csapatot, úgy gondolom, ez kötelességem.
Tehetséges fiatalok jönnek, akik már bizonyították, hogy van bennük potenciál. Mindig teljes szívemből szurkolok a válogatottnak, bárhol is legyek, harcostársaimért, barátaimért, testvéreimért... Szerbia a hazám, ezt a mezt hordani a legjobb dolog a világon, büszkén viselje mindenki a jövő generációiban.
Petar Nenadic