A szakember szerdán elmondta, hogy mindhárom nagy eseményre - jövőre januárban Európa-bajnokságot, februárban világbajnokságot, nyáron pedig olimpiát rendeznek - nem lehet kiélezni a játékosokat,
így mindenképpen súlyozni kell majd a játékmennyiséget tanítványainál, akik Japánban már a döntőbe jutással biztosították részvételüket a párizsi játékokon.
Miután az említett világversenyeken a magyaroknak már nem kell a kvótaszerzés nyomásával megküzdeniük, így ez lehetőséget teremt a szakmai stábnak arra, hogy fejlesszék a fiatal játékosokat, illetve kijavítsák az egyéni és csapatszinten tapasztalt hiányosságokat.
Varga Zsolt Gyarmati Dezső, Kemény Dénes és Benedek Tibor után a negyedik szövetségi kapitány, aki világbajnoknak mondhatja magát, és a tréner elmondta, a siker egyértelműen egy óriási csapatmunka eredménye.
A válogatott egyik húzóembere Manhercz Krisztián volt, aki szerint a tavaly csalódást keltő, hetedik hellyel záruló hazai vb-szereplést követően egy mentálisan nagyon nehéz helyzetben lévő csapatot vett át Varga Zsolt.
Hozzátette, a sikereiknek titka a taktikai újítások mellett különösképpen a mentális fejlesztés volt, ezt jól mutatja a fukuokai vb egyenes kieséses szakasza, melynek során többször is nehéz helyzetből állt fel a gárda.
Példaként említette a spanyolok elleni elődöntőt, amelyen háromgólos hátrányból fordítva nyert az együttes.
A magyar férfi vízilabda-válogatott 1973, 2003 és 2013 után története negyedik vb-elsőséget aratta.