A sportpszichológust is meglepte, hogy focistáink bírják a nyomást

Lénárt Ágota sportpszichológus szerint a magyar fociválogatott sikerének a kulcsa többek között az, hogy a játékosok válláról lekerült a teher, visszafogottan nyilatkoznak, mégis megvan bennük az elszántság, a motiváció. Még abból is tőkét kovácsoltak, hogy idegenben szerepelnek.

"A fizikai és a mentális felkészülés együtt adja meg a jó eredményt, amint most a magyar válogatott be is mutatja. A játékosok jól kezelik a helyzeteket, megmaradt a döntésképességük, visszafogottan nyilatkoznak, de megvan bennük az elszántság, a tűz, a motiváció a továbbjutásra. Nem latolgatják az esélyeket, de bátran küzdenek, és meghagyják maguknak azt a lehetőséget, ami a fociban különösen jellemző, hogy bármi megtörténhet" – mondta az Origónak Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének docense.

A sportpszichológus úgy véli, az – óriási meglepetésre – csoportelsőként a nyolcaddöntőbe jutó magyarok malmára hajtja a vizet, hogy

a nagycsapatoknak van félnivalójuk a presztízsveszteségtől, az esetleges rossz szerepléstől.

A magyar csapatnak pedig nincs, hiszen már így is többszörösen túlteljesítette az elvárásokat. "A megfelelő szakmai, fizikai és mentális felkészítés hatására folyamatosan jól tudnak teljesíteni, és a siker megerősíti ezt a folyamatot" – magyarázta a szakember.

A magyarok már így is többszörösen túlteljesítették az elvárásokat Fotó: Polyák Attila - Origo

De vajon mennyire lesz tartós a mostani állapot? "Kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de meg lehet tartani. Ha szakmailag ilyen felépített munka folyik, akkor ez nagy reményekre jogosíthat" – válaszolta felvetésünkre.

Mennyit számít a szurkolás?

Ha egy csapat idegenben szerepel, sok tényező ronthat az esélyein, de jelenleg úgy tűnik, hogy a magyarok tökéletesen kezelik ezt a helyzetet. "Általában a sportolók azt mondják, hogy a közönség biztatása támaszt ad nekik, természetesen,

ha ellenséges környezetben játszanak, akkor meg kell tanulniuk, hogyan zárják ki az esetlegesen zavaró tényezőket.

Alapvetően a társas támasz meghatározó, és az eredményességet javítani szokta. De nem egyértelmű, hogy a hazai stadionban játszott meccs eredményesebb-e, ez már több tényezőtől függ."

Nem roppantak össze

Pénteken jelent meg egy interjú az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának honlapján
Bárdos György pszichofiziológus professzorral a szurkolás pszichológiájáról és hatásáról. "A magyar játékosokra rettenetes nyomás nehezedett az Eb előtt. Mindenki tisztában volt azzal, hogy ha kijutunk, és utána mindenki megver minket, akkor lenulláztuk azt, amit elértünk.

Én nagyon csodálom, hogy a játékosok ezen fölül tudtak emelkedni.

Azt gondolom, hogy kiváló a kapitány, Bernd Storck, és kiváló csapata van, mert le tudták venni a játékosok válláról ezt a nagyon nehéz terhet" – mondta az interjúban Bárdos György.

Hozzátette, "a rengeteg szurkoló és az ő viselkedésük enyhítette a súlyt a játékosokon. Tízezres magyar szurkológárda ül a harmincezer néző között, és ez a csapatnak is új közeg. Először lehetett volna ez bénító, de az első sikeres akció után felszabadultak.

Szinte látszott, hogy mindjárt fölrobbannak a játékosok az örömtől."

Az oktató szerint a motiváció jellemző megjelenési formája, hogy sokkal nagyobb a belső energia, és a szurkolói hozzáállásnak, az örömnek, a környezetnek, a pozitív visszajelzésnek mind lehet ilyen motiváló hatása.

"Előre be kell gyakorolni a különböző helyzetekben fellépő döntési lehetőségeket" Fotó: Szabó Gábor - Origo

Lénárt Ágota szerint az Eb-re mentálisan ugyanúgy kellett készülni, mint bármely másik tétmérkőzésre. "El kell sajátítani azokat a technikákat, amelyekkel ezeket a szituációkat kezelni lehet, hogy megmaradjon a jó döntésképesség. Az optimális funkcionálás zónájának hívjuk azt az állapotot, ahol a sportoló megfelelően tud teljesíteni, az esetleges hibákat ki tudja javítani mentáltréning segítségével. Ilyenkor újra elképzeli a helyzeteket, és kikapcsolja a hiba ismétlődésének a lehetőségét. A figyelemfókuszálásnak is léteznek tanulható technikái.

Ami a legfontosabb: a gyors váltás képessége.

Ez azt jelenti, hogy a különböző helyzetekben fellépő döntési lehetőségeket előre be kell gyakorolni, hogy ne veszítsünk vele időt. Ha eleget gyakorol, a sportolónál megjelenik majd az ismerősségi hatás, pontosan tudja, hogy egy megszokott közegben képes jól teljesíteni, és ha váratlan helyzetbe kerül, akkor jól tudja kezelni."

Néha a labda útját kellett mentáltréningezni Forrás: Origo

Csapatsportágak esetében azt gondolhatnánk, a gyakorlás felesleges, hiszen annyi variációs lehetőség van, hogy mindent nem lehet modellezni. Ezzel azonban nem ért egyet a sportpszichológus. "Minden csapatsportágban van 10-15-20 olyan alaphelyzet, amit igenis érdemes begyakorolni, főleg olyan sportolók esetében, akik keveset játszanak együtt. A válogatottak esetében mindig komoly probléma, hogy a játékosok klubcsapatokban játszanak, és keveset vannak együtt. Még egy olimpiára készülő magyar csapat esetében is előfordult, hogy a labda útját kellett mentáltréningezni, mert még abban sem volt biztos egy-egy játékos, hogy ki melyik poszton szerepel."

Ronaldóval kezet fogni

"A labdarúgást külön kell kezelni a többi sportágtól. Ez egyértelmű, ez látszik ezeknél a reakcióknál, illetve amikor azt tapasztaljuk, hogy egyébként az olimpián a magyarok sikereket érnek el, még sincs ekkora karneváli fesztiválhangulatuk a győzelmeknek. Persze azt is ünnepeljük, de nem ilyen tömegesen, manifesztált módon, mint most a labdarúgás esetén" – mondta a magyarországi ünneplő tömegről Gál Andrea szociológus, a Testnevelési Egyetem docense a Sport TV Mai helyzet című műsorában.
"Foglalkoztunk mi korábban azzal, hogyan élik meg a magyarok a sportsikereket, mennyire azonosulnak a csapatok kudarcaival és sikereivel. Azt tapasztaltuk, hogy kudarc esetén hárítanak, ilyenkor van az, hogy azt mondják a csapatról, hogy »Na, azok a falábúak«, amikor viszont nyernek, akkor a társadalom nagyobb része úgy éli meg, hogy ezek a mi fiaink, ezek mi vagyunk. Ez a mi kérdés itt nagyon fontos, hiszen ez a nemzeti identitás megéléshez kapcsolódik" – mondta a Magyar Szociológiai Társaság sportszociológiai szakosztályának elnöke.
"Rendkívül fontos, hogy milyen hatással van ez a sikersorozat a gyerekekre, akik most kis labdarúgók, és azt látják, hogy Ronaldóval egy pályán lehet játszani magyarként, kezet lehet vele fogni. Minden ilyen siker, főleg a csapatsportoknál, megindítja az utánpótlásba a gyermekek áramlását. A labdarúgás ilyen szempontból nem egy rossz terület, mert vannak utánpótlásprogramok, és egyébként is népszerű, de ez még rátehet egy lapáttal" – mondta arra a kérdésre, hogy a sportág jövőjére milyen hatással lehet az Eb-siker.