A magyar válogatott ott folytatta, ahol a pótselejtezőkön abbahagyta: Norvégia ellen Király Gábor a párharc sorsát meghatározó ziccert fogott, és a gyenge kezdés után megérdemelten győztük le az északiakat. Az Eb nyitómeccse is sokkolóan kezdődött Alaba kapufája miatt, de onnantól kezdve az történt, amihez még nem vagyunk hozzászokva: a magyar válogatott felállt ellenfelével szemben, és a szövetségi kapitány elképzeléseit megvalósítva jó játékkal legyőzte.
A játékosok egytől egyig túlszárnyalták önmagukat,
minden tanácsot és kritikát megfogadtak, minden utasítást betartottak, ami az egyik fontos eleme volt a győzelmünknek” – értékelte az osztrákok elleni 2-0-s győzelmet Bernd Storck szövetségi kapitány.
Elemzésünkkel azt próbáljuk bemutatni, mit és miért tett a magyar válogatott.
A magyarok kezdőcsapatát látva – amelyben egyetlen igazi védekező középpályás sem kapott helyet – rögtön a vicc juthatott eszünkbe a lóról, amely nem vak, csak bátor. Norvégia ellen megtanultuk, hogy Bernd Storckot aligha nevezhetjük vaknak, így el kellett fogadni, hogy bízik a játékosaiban, és bekkelés helyett játékossággal próbáljuk legyőzni az osztrákokat.
A magyar csapat ellenfeléhez hasonlóan 4-2-3-1-es felállásban kezdett. A védelemben ott volt a pályán a sérüléssel bajlódó Kádár, a négyes előtt pedig Nagy Ádám, a meccs egyik kulcsembere foglalta el a mélységi irányító posztját. Gera Zoltán bejátszotta az egész pályát, szerelt, passzolt, fellépett a csatárok mögé, igazi vezérként viselkedett.
A széleken két tükörszélső, Dzsudzsák és Németh kapott helyet, így ellensúlyozva, hogy csak egy csatárral, Szalai Ádámmal léptünk pályára, akinek egyébként legalább olyan fontos a mezőnymunkája, mint a kapu veszélyeztetése.
Kik azok a tükörszélsők?
Az angol futballértelmezés szerint kétféle szélsőt különböztetünk meg. Az első típus a natural winger, magyarul vonalszélső: a csapat jobb oldalán jobblábas, bal oldalán pedig ballábas játékos. A feladatuk általában az, hogy az alapvonal felé törve a védelem mögé kerüljenek, és beadásokkal szolgálják ki a csapat középcsatárát. Ezzel szemben a második típus, az inverted winger – magyarul tükörszélső – feladata elsősorban a góllövés, technikailag pedig az a különbség, hogy ebben az esetben a két szélső a lövőlábához képest ellentétes oldalon játszik: jobblábas a bal oldalon, és fordítva, hogy a pálya közepe felé mozogva lövőhelyzetet tudjanak kialakítani maguknak. A legismertebb nemzetközi példa talán Arjen Robben, a magyar válogatottban Dzsudzsák Balázs és Németh Krisztián játszott ebben a szerepben Ausztria ellen.Storck a felkészülés végére egyértelműen a csatárok mögött találta meg Kleinheisler helyét, és ez kiváló döntésnek bizonyult: dinamikájával, vállalkozó kedvével, cselkészségével a magyar csapat egyik hiányposztjára ad megoldást.
A szövetségi kapitány már a pótselejtező előtt hangsúlyozta, hogy "A döntéseink gyorsasága fontosabb, mint a lábunké.
Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy vagdalkozást szeretnék látni.
A rúgd és fuss nem a mi stílusunk."
Ezt láttuk az osztrákok ellen is.
A magyar válogatott igyekezett a földön tartott labdákkal felépíteni a támadásait. Ebben döntő szerepe volt a két középső védő közé visszalépő Nagy Ádámnak, aki remek mutatóval, 88 százalékos pontossággal passzolta végig a meccset. Lang és Guzmics kihúzódott a vonalak mellé, a szélső védőink pedig feltolódtak a félpálya felé.
Ezzel a felállással széthúztuk a területeket, így a letámadó osztrákok nyomása alatt sem kellett elbikázni a labdákat. Ehhez szükség volt Király Gáborra is, aki számos alkalommal egyérintővel, nagyon higgadtan tartotta játékban a labdát, így az osztrákok veszélyesnek szánt letámadása egyáltalán nem működött. Ha mégis bajba kerültünk, akkor Szalait vagy a két szélsőt kerestük egy hosszú indítással, vagyis megvolt a B tervünk is a labdakihozatalra.
A kapusposzt fejlődése
Az 1990-es világbajnokság többek között a csapatok végtelenül defenzív játékáról és a rengeteg időhúzásról maradt emlékezetes. A torna tapasztalatai vezettek el oda, hogy 1992-ben eltörölték a hazaadást, ami továbblendítette a kapusposzt evolúcióját. Egészen addig, hogy a modern játék már egyfajta söprögetőként (angol terminológia szerint: sweeper keeper) tekint a kapusra, akinek lábbal is magabiztosan kell bánni a labdával.
Az, hogy a Marcel Koller által megálmodott letámadás csekély eredménnyel járt,
láncreakciót indított el.
Az osztrák csapat ugyanis csak a támadóit és a melléjük fellépő Alabát használta a letámadáshoz, a védelem nem követte a mozgásukat. A szétszakadó csapatrészek közötti területen pedig többször is lubickolni tudott a Nagy, Gera, Kleinheisler hármas, akiket a visszalépő Szalai és a szélsők is támogattak, így sokszor uralni tudtuk a középpályát.
A csapatrészek együttes mozgása más szituációkban is gondot okozott az osztrákoknak. Mi egyébként pont úgy támadtuk le őket, mint ők minket, de a magyar csapat ehhez rendszerint csak két játékost (Szalai, Kleinheisler) használt, a szélsők csak esetenként támogatták őket. Emiatt Storck csapata sokkal inkább egyensúlyban tudott maradni, mint ellenfele.
További különbséget jelentett, hogy az ellenfélnél a Nagy Ádám posztján futballozó Baumgartlinger sokkal gyengébben játszott magyar riválisánál, csak 79 százalékkal passzolt, és míg Nagy egyetlen hosszú indításra sem kényszerült, addig Baumgartlingernek hatszor is előre kellett vágnia a labdát, a hatból pedig csak egyet tudtak megtartani a társai.
A magyar csapat taktikájának és stílusának, egyben az egész meccsnek a legfontosabb elemei megfigyelhetők a vezető gólunk előtti pillanatképen:
Mi történik?
A támadás menete az Origo statisztikai alkalmazásának grafikáján:
A magyar válogatott ezzel az alapjátékával, az egyensúly megtartásával, a középpálya uralásával és a kulcsjátékosok jobb egyéni teljesítményével teljesen megérdemelten nyerte meg a meccset. Az első alaptábort elértük, megvan az a győzelem, amit az Eb előtt mindenki nagyon szeretett volna. Az Izland elleni meccsen már a csúcsot támadhatjuk: ha győzünk, biztos a továbbjutás, de egy döntetlen is szinte biztosan a legjobb 16 közé juttatja a csapatot.
Korábbi elemzéseinket itt olvashatják.
Az összes lejátszott Eb-meccs részletes statisztikája itt böngészhetők.