Silvano Beltrametti, az idei alpesisí-világbajnokság negyedikje szombaton a Val d'Isere-i lesikló Világkupa-viadalon bukott, és - amint arról már beszámoltunk - olyan gerincsérülést szenvedett, hogy a hetedik csigolyájától lefelé megbénult, egész életére tolószékbe kényszerül.
A francia világbajnoknő, Régine Cavagnoud halálát követő újabb súlyos baleset visszhangja azóta sem csendesül, mi több, kontinensünk egyik vezető lapja, a svájci Neue Zürcher Zeitung kommentárjában azt fogalmazza meg: "A lesiklás létjogosultságát alapvetően meg kell kérdőjelezni mindaddig, amíg a még biztonságosabb pályákon a versenyzők egészségének a kockázata csaknem a nullával lesz egyenlő."
A sportág képviselői eközben váltig állítják, hogy - akárcsak Cavagnoud esetében - most sincs más a háttérben, mint kivételes, tragikus egyéni balszerencse. Mivel a versenyzők olykor a derékszöghöz közelítő, igen meredek lejtőn siklanak le, nem ritkán százhúszas vagy még nagyobb sebességgel, elég egyetlen apró, rossz mozdulat, és bekövetkezhet a bukás.
És valóban: sok az esés, nem ritka a sérülés sem, a nagyon súlyos mégsem jellemző, mert szigorúak a biztonsági rendszabályok. Az átlagos bukás olyan, hogy a versenyző teste csúszik ugyan a többnyire jeges havon, de a súrlódás és a tudatos fékezés következtében lelassul, mígnem biztonságosan fennakad a védőhálón. Beltrametti - ezzel szemben - valósággal kirepült a pályáról, így még a hálót is átszakította.
Hogy ennek mi lehetett az oka, azon a legnagyobb vetélytársak, az osztrákok is töprengenek. Christian Gerber, aki Beltrametti előtt négy perccel rajtolt, azt mondta, hogy azon a szakaszon, ahol a baleset történt, a versenyzők az addig a szemükbe tűző nap erős sugarai után hirtelen árnyékba kerültek, és így mindenki átmenetileg "megvakult", talán ez zavarta meg végzetesen a svájcit. Az osztrák kapitány, Hans Pum azt emelte ki, hogy a rendezők még a védőháló mögötti erdő első fái elé is vastag védőszőnyeget tettek, tehát oda, ahol Beltrametti tragikus röpte véget ért.
Beltrametti szülei meglátogatták gyermeküket, majd tegnap ott voltak, amikor fiukat átszállították Grenoble-ból a nottwilli klinikára. Silvano azzal vigasztalta őket, hogy ne aggódjanak érte, meg fog küzdeni az életéért. A két erőnléti edzőjével megbeszélte, hogy továbbra is együtt dolgoznak, igaz, a cél módosult. "Harcolok az egészségemért" - jelentette ki a versenyző. "Tudom, hogy ami előttem áll, az sokszorosan nehezebb lesz, mint amit a végzetes pillanat óta átéltem."
A svájci szövetség igazgatója, Jean-Daniel Mudry is kedvező üzenetet vihetett magával a válogatott keret tagjainak Beltramettitől: "Én most kiestem, de ti menjetek tovább - teljes gázzal, előre!"
A betegágy mellől távozó direktor amúgy úgy nyilatkozott: "Nagyon csalódott lennék, ha a következő viadalt bármelyik versenyzőnk lemondaná."
Korábban: