Káté 64 kilósan fog Athénban bokszolni

Káté Gyula három éve, még 57 kilós tinédzserként a budapesti junior világbajnokságon tette le névjegyét egy aranyéremmel - a magyar ökölvívósport mindmáig egyetlen junior világbajnoki címével. Azóta rengeteget izmosodott az MTK-s fiatalember, belenőtt, sőt lényegében ki is nőtte a 60 kilós kategóriát, a bangkoki vb után fel is megy a 64 kilósok közé, ami 177 centis testmagasságát tekintve abszolút logikus döntés.

Fogarasi Mihály tanítványa fizikailag csúcsformában érkezett a thai fővárosba, erővel, kondícióval senki sem tudta legyűrni - sajnos, egyvalaki akadt, aki tudásban, technikában, s talán fürgeségben ma még jobb nála: Mario Kindelan, az amatőr boksz momentán legnagyobb egyénisége, a háromszoros világ- és egyszeres olimpiai bajnok kubai zseni.

- Ötödik meccse volt a vb-n a Kindelan elleni elődöntője, nem volt fáradt?
- Nem, csak talán kevésbé éles, mint korábban. Mintha picit monotonabban mentem volna előre, mint a győztes meccseimen, igaz, azokon nem Kindelan volt az ellenfelem.

- 24-12 lett a pontozás eredménye, reálisnak tartja?
- Sajnos, igen. Kindelan olyan, mint egy macska, eltáncol, elugrik, aztán a következő pillanatban már be is vitt két-három ütést. Azt azonban meg kell mondanom, hogy nem fájtak az ökölcsapásai!

- Nocsak! A világ legjobbja gyengéket üt?
- Azt nem állítanám, de tény, hogy egyetlenegyszer sem talált el úgy, hogy megrendültem volna. Nem úgy a japán ellenfelem, Ucsijama Takasi, aki a nyolcaddöntőben technikai KO-val vertem. Amíg eljutottam a döntő fölényig, bizony egyszer úgy bordán vágott, hogy elakadt a lélegzetem, egy másik alkalommal pedig halántékon csapott, s kis híján elájultam. Kindelan ekkorákat nem ütött.

- Azt hallotta, amikor azt nyilatkozta Kindelan: Athénban, az olimpián öntől tart majd leginkább?
- Most hallom először, s jól is esik, ráadásul szerintem igaz, mert itt, Bangkokban, a döntőben a thaiföldi fiú jóval kisebb ellenállást tanúsított, mint én az elődöntőben. Sajnos azonban - vagy nem is sajnos? - aligha jön össze a találkozó. Én most bokszoltam utoljára 60 kilóban, képtelen vagyok már tartani a súlyomat, a normál életben 63-64 kilós vagyok, s ha egy kicsit elkezdek súlyzózni, azonnal rakódik rám az izom.

- Kinek vagy minek köszönheti a bronzérmet, természetesen saját tehetségén és kitartásán kívül?
- Szántó Imre szövetségi kapitánynak és MTK-s nevelőedzőmnek, Fogarasi Mihálynak, aki már idős szakember, de még mindig sokat foglalkozik velem. No meg nagyapámnak, akit bokszkörökben is legendás figurának tartanak.

- Ezt a szép, fehérarany-arany gyűrűt, amely két, egymásba fonódó bokszkesztyűt ábrázol, kitől kapta?
- A barátnőmtől, aki talán már nem is a barátnőm, mert az utóbbi időben problémáink adódtak. Most, ahogy a bangkoki repülőtér várócsarnokában beszélgetünk, fogalmam sincs, kijön-e elém Ferihegyre.

Ch. Gáll András