Vágólapra másolva!
Túlzás lenne azt mondani, hogy csupa móka, kacagás az élvonalbeli úszók élete. Különösen nem Cseh Lászlóé, a Bp. Spartacus 17 éves világbajnoki ezüstérmes, Európa-csúcstartójáé. A magyar úszósport új ifjú csillaga hétfőn délután érkezett haza a barcelonai felnőtt vébéről, s kedden délután már úton volt Glasgow, az ifjúsági Európa-bajnokság helyszíne felé. Szinte csak annyi ideje volt, hogy fogadja a halásztelki szomszédok gratulációját.

- Mivel telt ez a huszonnégy óra, amit magyar földön töltött?
- Egy hatalmas rohanás volt az egész. Interjúk, találkozás a családdal, no meg fogadnom kellett a halásztelki szomszédok jókívánságait. Nagyon sűrű volt, de senki se higgye, hogy rosszul esett. Sőt, kifejezetten élveztem.

- Volt buli még vasárnap este, Barcelonában?
- Hogyne, a Palau Sant Jordi mellett felállítottak egy hatalmas sátrat, ott roptuk kivilágos kivirradtig.

- Milyen zenére?
- Szerencsére rockot játszottak, a Linkin Park és a Limp Bizkit muzsikáját kedvelem kiváltképp. Ebben nem tudok elfáradni.

- És mit ittak?
- Én csak sima vizet, egy sportoló nem fogyaszthat alkoholt, nem igaz?

- Mivel várta otthon az édesanyja?
- Rántott hússal és sült krumplival, mert az a kedvencem. Barcelonában szenvedtem is, nem bírom a tengeri herkentyűket. Egyébként kint voltak a szüleim, szurkoltak nekem.

- Hol nyaralna most, ha nem kellene úsznia Glasgow-ban?
- Valami déltengeri szigeten, a víz partján, mindegy, hogy hol.

- Nem is olyan soká kezdődik az iskola. Hova jár?
- A Vörösmarty Gimnáziumba, sporttagozatra, most leszek harmadikos. Angolt és németet is tanulunk, jobban is mehetne. Akkor többet beszélgethettem volna Michael Phelpsszel a 400 vegyes döntője után, így jóformán csak gratuláltunk egymásnak, meg azt kérdeztük, "how are you?"

- Le fogja győzni egyszer még Phelpst, a csodaúszót?
- Ezért dolgozom. Már Athénben olimpiai bajnok akarok lenni, aztán meg világbajnok is. Most megéreztem a siker ízét, megnőtt a becsvágyam, aminek eddig sem voltam híján.

- Kik a példaképei?
- Darnyi Tamás és Güttler Károly. Karcsival, aki klubtársam, mindig egy szobában alszunk, amikor külföldön versenyzünk, Tamástól pedig sok jó tanácsot kaptam Barcelonában. Például azt, hogy a mellúszó szakaszra nagyon figyeljek oda. Ugyanis ha előnyt szerzek mellen, akkor előbb fordulok gyorsra, és amíg az ellenfelem mögöttem tempózik mellen, én már a gyorson növelhetem az előnyömet. Logikus, nem?

- De még mennyire! Mondja, mivel édesapja kiváló úszó volt, eleve elrendeltetett, hogy ön is úszó lesz?
- Az nem, de az igen, hogy gyorsan meg kell tanulnom úszni. Négyévesen levittek a Szpariba, ahhoz a Kiss Miklóshoz, aki Egerszegi Krisztinának volt a nevelőedzője. Egyből megszerettem az úszást, a Kőér utcai uszodát, olyannyira, hogy a második otthonommá vált. Nem is tudnám máshol elképzelni az életemet.

Ch. Gáll András

Mindent egy helyen az Eb-ről