Százötven ország a budapesti atlétikai vb-n

A vasárnap éjféli határidőig 150 ország 765 atlétája nevezett a hét végi budapesti fedett pályás világbajnokságra, s így már biztos, hogy a vb-történelemben megdől a részvételi rekord. (A korábbi csúcsok: a 2001-es lisszaboni vb-n 136 ország, az 1997-es párizsi vb-n 712 atléta állt rajthoz.)

Az előző, tavalyi birminghami vb legeredményesebb nemzete az Egyesült Államok volt: az amerikai versenyzők összesen 10 arany-, 3 ezüst-, és 4 bronzérmet szereztek. A sportág nagyhatalmának számító ország képviselői elsősorban a férfiak versenyeit uralták - ahol 7 elsőséget gyűjtöttek be -, ott is a sprintszámokban jeleskedtek, miután a 200 m kivételével (itt a brit Marlon Devonish győzött) valamennyit, a 60 m síkfutást (Justin Gatlin), a 60 m gátat (Allen Johnson), a 400 m-t (Tyree Washington) és a 4x400-es váltót is megnyerték.

A hölgyek viadalain az orosz versenyzők domináltak, összesen 5 aranyat szerezve. Oroszország így az éremtáblázat második helyén zárt (5 arany, 4 ezüst, 3 bronz).

A medálgyűjtésben a két éllovas mögött némi meglepetésre Svédország végzett a harmadik helyen, miután négy kiválóságuk - Christian Olsson (hármas), Stefan Holm (magas), Kajsa Bergqvist (magas), Carolina Klüft (ötpróba) - egyike sem hibázott, s megnyerte a számát.

A magyar válogatott hét versenyzővel utazott el az angol városba. Közülük a legjobban az egyetlen férfi, Dobos Gábor szerepelt, aki 60 m-en az ötödik lett. Mellette a távolugró Vaszi Tünde tudott még döntőbe kerülni, s ott a 8. helyen végzett. Varga Judit (1500 m), Vári Edit (60 m gát), Tóth Lívia (3000 m), Molnár Krisztina (rúd) és Győrffy Dóra (magas) ugyanakkor nem jutott fináléba.