A hozzájárulásra reagálva Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnöke azt nyilatkozta: boldogok, hogy a szigeten, a már meglévő Hajós Alfréd uszoda egy nagy és egy kis medencével gazdagodhat. Egyszersmind köszönetet mondott a négy parlamenti párt és a MIÉP fővárosi képviselőinek - ahogy fogalmazott - a megszavazott bizalomért.
A margitszigeti Eb rendezéséhez szükséges bővítés kapcsán zajló, érzelmi és politikai felvetésekben bővelkedő hosszas vitát követő szavazási procedúra során a szocialista frakcióvezető módosító javaslatait teljesen, az SZDSZ-es frakcióvezetőéit részben befogadták az előterjesztők. Ezzel egyebek között az államtól igényelt kártalanítás nagyságát 100 millióról 150 millióra emelték.
Bőhm András (SZDSZ) frakcióvezető a szavazást követően elmondta: mivel módosításainak részbeni elfogadásával ellentmondásossá vált a határozat, ezért szerinte nem lehet ez alapján szerződést kötni. Az ellenzékiek egy tartózkodó MKDSZ-es képviselő kivételével a hozzájárulás megadása ellen voksoltak. Három kormánypárti, köztük Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes, nem vett részt a szavazáson.
Az úszó-Eb budapesti megrendezését egyöntetűen támogatták a frakciók. A margitszigeti helyszínt azonban az ellenzékiek - főként környezetvédelmi szempontok miatt - elfogadhatatlannak ítélték. Szerintük Lágymányoson, ahová eredetileg is tervezték a versenyt, sokkal célszerűbb lenne egy új uszodát építeni, aminek az utóhasznosítása is jobb lenne.
Többen hangsúlyozták, hogy ebben a kormány által a fővárosra rákényszerített ügyben jó döntés nem hozható. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Margitszigetre érvényes jelenlegi szabályozások alapján nem lehet sem a felszín alatt, sem a felszínen építkezni. Emiatt a környezetvédők által jelzett, öt emelet magas műugrótorony aligha valósulhat meg. Elfogadhatatlannak tartották az állammal kötendő szerződésnek azt a részét is, amellyel Kupper András (Fidesz) szavai szerint "trójai falóként" becsempészik a magántulajdont a szigetre.