Kedden kezdődik a zalaegerszegi vívó-Eb

Szabó Bence szövetségi kapitány három érem megszerzése esetén már elégedett lenne a magyar válogatottal a kedden kezdődő és vasárnapig tartó zalaegerszegi vívó Európa-bajnokságon.

A vívó Európa-bajnokságok 1921-ig visszanyúló története során a magyar versenyzők összesen 41 arany-, 31 ezüst- és 39 bronzérmet gyűjtöttek.

A kontinensviadalok első szakasza 1921 és 1936 között zajlott, a magyarok azonban az első négy viadalon még nem vettek részt. 1925-től ugyanakkor meghatorozó szereplőivé váltak, 20 arany-, 13 ezüst- és 10 bronzérmet szereztek. A medálgyűjtésből az akkor vitathatatlanul a világ előtt járó férfi kardozók vették ki leginkább a részüket, hiszen 1925-től 1935-ig (1928-ban és 1932-ben nem volt Eb) minden évben magyar versenyző nyerte az egyéni küzdelmeket, míg a csapat 1930 és 1935 között volt verhetetlen. A mindössze két évig tartó második szakaszban, 1981-ben és 1982-ben négy érem jutott a piros-fehér-zöld színek képviselőinek.

Kilencéves szünet után 1991-ben rendeztek ismét Eb-t. Bécsben a magyarok egyeduralkodók voltak, hiszen a maximális öt egyéni elsőség mellett négy csapataranyérmet is szereztek, vagyis csak egy szám zárult más ország sikerével. Az összesen kilenc arany-, három ezüst- és három bronzéremmel zárult ausztriai verseny kiemelkedik a harmadik periódus eddig lezajlott versenyei közül. A mélypontot az 1994-es krakkói esemény jelenti, amelyen egyetlen magyar sem fért fel a dobogóra.