"Azt hiszem, arra kellene költenünk a pénzt, ami fontos az amerikaiaknak" - fogalmazott az ünnepelt texasi sportoló az iraki hadműveletekkel kapcsolatban az ABC hírtelevízió hét végi műsorában.
A 33 éves Armstrong 1999-ben szerezte első győzelmét a francia körversenyen - majd sorozatban még hatot gyűjtött hozzá -, de már 1993-ban világbajnok volt. Pályafutása a kezdeti sikereket követően 1996-ban hirtelen megtört: hererákja lett. A betegség továbbterjedt, agyából három daganatot kellett eltávolítani, a tüdejében keletkezett kéttucatnyi csomót kemoterápiával pusztították el. Armstrong hihetetlen akaraterővel legyőzte a végzetes betegséget. A halálból tért vissza a versenypályára, bár kezelőorvosa - mint felgyógyulása után elárulta - három százaléknyi esélyt adott arra, hogy újra egészséges lesz.
Az amerikai Országos Rák Intézet 2005-ben 4,8 milliárd dollár költségvetési támogatást kapott, és 2006-ban is várhatóan ennyi jut az intézménynek. Mint az ABC összehasonlításképpen közölte, az amerikai kormány 2001 vége óta az afganisztáni és iraki háborúra mintegy 300 milliárd dollárt költött.
A rákbetegség a vezető halálozási ok az Egyesült Államokban. Az Amerikai Rák Társaság közlése szerint az amerikai férfiak csaknem fele, a nőknek pedig egyharmada esetében alakul ki valamilyen rákos rendellenesség életük során.
Lance Armstrong visszavonulása után bejelentette: a rákbetegség leküzdésére kívánja összpontosítani erőfeszítéseit. Azt ugyanakkor viccnek szánta, mondta az ABC-interjúban, hogy politikai karrierben gondolkodna, esetleg indulna Texas kormányzói posztjáért. "Csak tréfából mondtam. Ha valóban harcba szállnék, akkor ugyanott folytatnám, ahol nemrég abbahagytam: rengeteg stressz érne, és sok időt töltenék távol a gyermekeimtől. Ez pedig szóba sem jöhet" - jelentette ki a sportág élő legendája, hozzátéve: korábban már három héttel a Tour után a következőn járt az esze, most viszont nyugodtnak és szabadnak érzi magát.