Noha a sportlövők szerezték a magyar olimpiai csapat első kvótáit, a sportágban koránt sincs nyugalom - derült ki a Magyar Olimpiai Bizottság soros pekingi egyeztetésén. Elsősorban a lőtérproblémák okoznak folyamatos feszültséget: a Fehér úti objektumban - miután az állam ez ügyben nem nyújtott segítő kezet - nem sikerült egy központot kialakítani.
A Mexikói úti lőteret most kívánják értékesíteni, míg a Marczibányi téri lőtérnek otthont adó objektumot a kerületi önkormányzat eladta a Haris-kereskedőháznak - bár a tervekben a szórakoztató központ és lakópark-project mellett egy alagsori lőtér megépítése is szerepel, az a jövő zenéje, hogy milyen színvonalú létesítményt alakítanak ki.
A legnagyobb visszhangot az Igaly Diána kontra budaörsi önkormányzat affér kapta ebben az esztendőben: mint ismert, Athén olimpiai bajnokának lehetőségét drámaian korlátozta a helyi polgármesteri hivatal. Az ezzel járó huzavona teljesen megtörte Igalyt, aki ráadásul a csökkentett edzésidőben nem tudott a sorozatok között pihenőt tartani, emiatt könyökízületi-gyulladást kapott éppen a világbajnokság előtt - nem csoda, hogy testileg és lelkileg megviselten nem tudott képességeinek megfelelő eredményt elérni.
Dia lőtérgondjai még mindig nem oldódtak meg véglegesen - ugyanakkor Krzyzewski Miklós szövetségi elnök nem hagyta annyiban a történteket, és panasszal élt a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnál, amely a minap megállapította, törvényt sértett a budaörsi önkormányzat, amikor Igaly lehetőségeit korlátozta - amennyiben a városvezetés nem módosítja rendeletét, az Alkotmánybíróság fog közbelépni. "Nem akarunk háborút, ésszerű kompromisszumra törekszünk, de azt nem hagyhatjuk, hogy ne derüljön ki az igazság" - magyarázta keményebb fellépését a civilben ügyvédként tevékenykedő elnök.
Vasvári Erzsébet szövetségi kapitány ehhez annyit tett hozzá, hogy ha minden jól megy, sikerül megnyugtatóan rendezni a problémát - igaz, az idő rengeteget számít, minél több telik el a jelenlegi bizonytalanságban, annál nagyobb a veszély, hogy a bajnoknő esetleg nem tud kvótát szerezni.
Gerebics Roland esete mutatja, ha normálisak a körülmények, akkor bármi elképzelhető: ő a világszínvonalú sarlóspusztai lőtéren edz, így még a kapitányt is meglepve már 2006-ban kiharcolta a pekingi részvételt.
Hozzá csatlakozhat Bognár Richárd is: régebben a sportág egzotikus változatában, a korongvadászatban versenyzett, aztán Igaly Diana athéni remeklését látva úgy döntött, ő is átnyergel az olimpiai szakágra. A milliomos vállalkozó azóta teljes elszántsággal készül: saját lőtere van, a legmodernebb fegyverei, ha kell, a Kanári-szigeteken edzőtáborozik a sportág nagyjainak társaságában, valamennyi versenyre el tud utazni - az idén már 7. volt az Európa-bajnokságon, jövőre minden esélye megvan a kvótaszerzésre.
A puskások és pisztolyosok szintén jó eséllyel pályáznak több kvótára, a szó szoros értelmében igaz: mindegyikük kezében megvan a tudás - de hogy végül összejön-e az áhított 8-10 fős pekingi sportlövőcsapat, az sok dologtól függ.
"Most úgy tűnik, az ehhez szükséges költségeknek a felére lesz fedezet jövőre, azaz nem elképzelhetetlen, hogy a kvótaszerző versenyeknek csupán a felére tudunk elmenni" - kongatta meg a vészharangot Kovács Tibor főtitkár. Az anyagiakkal kapcsolatos vita során felvetődött, a sportlövőknél az összes fontos viadal az első félévre esik, a minisztériumi támogatás utalása ugyanakkor nem követi ezt az ütemet.
A szakállamtitkárság képviselői elmondták, a minisztériumi rendelettel nem mehetnek szembe - és a szövetségeknek sem tiltja senki, hogy támogatókat szerezzenek -, amivel kapcsolatban Krzyzewski Miklós megjegyezte: "Esetleg úgy kellene megalkotni a rendeletet, hogy azokat segítse, akiknek az érdekében hozzák."
Az elnök emellett a nem túl rózsás helyzetre is utalt, amikor közölte: "A nemzetközi összehasonlításban igen érdekes képet kapnánk, hogy az egyes országok miként támogatják a sportot. Rengeteg olyan ország van, ahol a nemzet értékeit a kormány sokkal jobban megbecsüli."
Igaz, a sportlövők nehezebb helyzetéhez az is hozzájárul, hogy náluk az eredményesség tényleg nüanszokon múlik: a pszichés állapot mindennél fontosabb, ami részben magyarázza, miért szerepelt a sportág annyira hullámzóan az elmúlt olimpiákon. Vagy ahogy Krzyzewski fogalmazott: "Nálunk, ha egy női versenyzőt a nagy esemény előtt ott hagy a barátja, az lelkileg összeomlik, és gyakorlatilag odavan egy év felkészülése."