Nyereséges úszó-Eb, nullszaldós kajak-kenu-vb

A nyári szegedi kajak-kenu világbajnokság nullszaldósan, a budapesti úszó Európa-bajnokság pedig több tízmilliós nyereséggel zárt - derült ki az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának keddi ülésén.

A bizottsági munka megkezdése előtt a pénteken elhunyt Puskás Ferencre emlékeztek a tagok, akik egyperces néma felállással adóztak az Aranycsapat csapatkapitányának emléke előtt.

Ezt követően Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu Szövetsége elnöke beszélt a kajak-kenu-vb tapasztalatairól. Elmondta: sikerült megvalósítani azt a célt, hogy egy komplex, családokhoz szóló programsorozatot prezentáljanak. Ennek alátámasztására kiemelte, a viadal négy versenynapja alatt 48 ezren látogattak ki, közülük 40 ezer volt a fizető nézők száma. A vasárnapi döntőket Magyarországon 750 ezren tekintették meg a televízióban, így az esemény a Forma-1 után az év második legnézettebb hazai sportközvetítése lett.

A pénzügyek kapcsán kiderült, a 800 millió forintos összköltségvetésű rendezvényt - amelyhez 150 milliót adott az állam - sikerült nullszaldósra kihozni. Magán a pályán egy 428,5 millió forintos állami beruházás valósult meg.

Az úszó-Eb-vel kapcsolatban Gyárfás Tamás, a magyar szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy több, előre nem látható problémát kellett megoldani, az eredetileg beígért fedett uszoda helyett pedig végül a margitszigeti Széchy Tamás nevét viselő szabadtéri medencében sikerült megrendezniük az eseményt.

Az állam részéről szintén 150 millió forinttal támogatott Eb összköltségvetése meghaladta a 800 millió forintot, a rendezvény mérlegét pedig több tízmilliós nyereségre prognosztizálta Ruza József főtitkár, hozzátéve, hogy jövő májusban lesznek meg a végleges adatok. Az európai sportközvetítések között idén az úszó-Eb volt a legnépszerűbb esemény. Gyárfás emellett hangsúlyozta, továbbra is fenntartják igényüket a fővárosban egy új fedett uszodára.

Az ülésen szóba került még, hogy az üdülési csekket január 1-jétől szabadidősport-szolgáltatásokra is igénybe lehet venni. Végül a bizottság egyhangúlag megszavazta, hogy támogatja a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatot. Ez megkönnyítheti, hogy a Testnevelési és Sporttudományi Kar 2007. január 1-jétől kiválhasson a Semmelweis Egyetem kötelékéből, és önállóan, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként folytathassa működését.