Lovas Petra a munka ünnepén is pingpongozik

Május 1-jén igazán "munkás" napja lesz a Postás nőiasztalitenisz-csapatának, hiszen a Szuperliga döntőjének első mérkőzésén ekkor játszik az európai ranglistavezető Liu Jiával felálló osztrák Linz AG Froschberg csarnokában. Így az újdonsült Európa-bajnok Lovas Petrának a jövő csütörtöki visszavágóval együtt két komoly megméretése is lesz a hó végi zágrábi világbajnokság előtt.

- Ha tehetné, melyiket választaná: a hazai csapatbajnokság vagy a Szuperliga megnyerését? - kérdeztük Lovas Petrát.
- Egyértelműen az előbbit, mert bajnoki aranyunk még nincs. Az utóbbi években már megszorongattuk a Statisztikát, de a végén mindig csak ezüstérmesek lettünk. Idén egyszer már nyertünk ellenük 6-3-ra, így a június 11-ei visszavágón nekünk a döntetlen is jó lenne. Sajnos a BSE ellen pontot vesztettünk, s ha ez nem történik meg, még a szoros vereség is belefért volna. Persze ezen már felesleges morfondírozni, és egyébként sem a döntetlenre hajtunk majd, hanem megint a győzelemre. Ez a június 11-ei dátum a legfontosabb nap számunkra a hazai versenynaptárban.

- S mi a helyzet a Szuperligával?
- Természetesen ezt is szeretnénk megnyerni, de ebben a sorozatban korábban már kétszer tudtunk győzni. Az biztos, hogy nagyon nehéz meccs vár ránk, a Linz gyakorlatilag megegyezik az osztrák válogatottal. Az ellenfelünknél játszik az európai ranglistavezető Liu Jia, az ugyancsak kínai származású Li Csiang-bing, valamint a cseh Vacenovska.

- Azért a Postás sem panaszkodhat az összeállítást illetően.
- Ez igaz, Jie Schöpp és Zsang Jing-jing személyében két kiváló légiósunk van, de ők közvetlenül csak a meccs előtt csatlakoznak hozzánk. Így egyelőre Éllő Viviennel és Kertai Ritával hármasban készülünk. Bevallom, a döntő május 1-jei időpontjával nem könnyű megbarátkoznom, mert így vasárnap és hétfőn is kell edzenünk, s ugrott a négynapos ünnep...

- Lehet, hogy ezekből a plusz edzésekből majd a zágrábi vb-n profitál.
- Bár úgy lenne! Ám egy világbajnokságon iszonyatosan nehéz tartani a lépést az ázsiaiakkal. A többiek nevében is mondhatom, hogy ha néhány fordulón túljutunk, vagy valamelyik számban bekerülünk a tizenhat közé, azt már nagy sikerként kell elkönyvelnünk. S kicsit tartok attól, hogy az Eb-szereplésünk, a csapat aranyérme után túl nagy lesz az elvárás felénk a közvélemény részéről.

- Az Eb-n a csapatversenyben mind a négy meccsét megnyerte, s egyéniben a legtovább jutott magyar versenyző volt. Nagyon bosszantotta, hogy a nyolc között kikapott, és így nem állhatok még egyszer a dobogóra?
- Az éremért egy luxemburgi kínaival játszottam, Ni Xi-liannal, aki már nem mai játékos, negyven fölött jár, azonban technikailag olyan szinten van, hogy ha nem látnám, el se hinném. Meglehet, nem tudna két kört futni, de úgy helyezkedik az asztalnál, ahogy én a legjobb formában se tudok. Nem örültem, hogy vele kerültem össze, ugyanakkor el kell ismernem, hogy amíg a nyolcig eljutottam, olyanokkal játszottam, akiknek feküdt a stílusa. Szóval, mindent egybevetve nem lehettem elégedetlen azzal, hogy a nyolc között zártam. Más kérdés, hogy ezt nem jegyzik, csak az érmeseket.

- A világranglistán feltehetően így is jelentősen előre lépett. Most hányadik a rangsorban?
- A 109. helyről a 81.-re jöttem fel. A vb-n jó lenne egy-két játékost "megcsípni", hogy még előrébb kerüljek, de erre szerintem igazából majd az őszi Pro Tour-versenyeken lesz lehetőségem. A nyáron nagyon bele kell húznunk az edzésmunkába, hogy sikerüljön kijutnunk a pekingi olimpiára.

- Egy gondolat erejéig visszatérve a Postásra, rendeződött a klub, és ezen belül az asztalitenisz szakosztály helyzete? Mert a hírek a megszűnés veszélyéről szóltak.
- Sajnos továbbra sem lehetünk nyugodtak, annak ellenére sem, hogy Rostás Gábor klubelnök minden követ megmozgat az érdekünkben. Jelenleg azért is izgulnunk kell, hogy sikerüljön megtartanunk a Róna utcai sporttelepünket. A mai magyar közállapotokra jellemző, hogy egy több mint százéves múltra visszatekintő sportegyesületet minden szívfájdalom nélkül hagynának meghalni, s persze valakik nagyon jól járjanak az értékes ingatlan eladásával... Ez egy nyílt sporttelep, ahova a gyerekek és a felnőttek is bármikor bejöhetnek kocogni, mozogni, s hogy ilyen helyzetbe kerültünk, komolyan mondom, sírásra ad okot.

Fábik Tibor