Elhunyt Zsivótzky Gyula

Életének 71. évében, súlyos betegség után elhunyt Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető, a nemzet sportolója. 1968-ban, a mexikói ötkarikás játékokon ért fel pályafutása csúcsára, amikor két olimpiai ezüst után felállhatott a dobogó tetejére. 2000-ben az elmúlt évszázad magyar atlétájává választották, kétszer volt az év sportolója. Temetéséről később intézkednek.

Csermák József, Helsinkiben aratott győzelmén felbuzdulva, tizenöt évesen kapott kedvet a kalapácsvetéshez. A nemzetközi porondon 1958-ban a stockholmi Európa-bajnokságon mutatkozott be, ahol harmadik lett. A római olimpiáról ezüstéremmel tért haza. Következő Európa-bajnoki szereplése alkalmával, 1962-ben Belgrádban már a kontinens legjobbja volt.

Komoly reményekkel készült a tokiói olimpiára, ám súlyos gyomorműtéten esett át, 200 napot töltött kórházban, tizenhét kilót veszített testsúlyából. Fantasztikus akaraterejének köszönhetően azonban hat hónappal később már a dobókörbe léphetett az olimpián. Újabb ezüstérme a zavaró körülmények ellenére csalódást jelentett számára. Elkeseredetten állt a győzelmi emelvényen.

Harmadik olimpiai részvétele során, Mexikóban valóra vált legnagyobb álma, s olimpiai bajnok lett. Negyedik olimpiai indulása során, Münchenben már leszorult a dobogóról, s ötödik lett. Tizenhárom magyar bajnoki cím, két világ- és kilenc országos rekord fémjelzi pályafutását. A közéletben is szerepet vállaló bajnokot a honi szövetség az évszázad magyar atlétájává választotta, a nemzetközi szövetség pedig az elmúlt száz esztendő legjobb száz versenyzője közé sorolta. 2004-ben a nemzet sportolója lett.

A magyar szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, a Hagyományőrző Bizottság vezetője, a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. Becsületességével, segítőkészségével, szolidaritásával, példásan sportszerű magatartásával a magyar sportélet kiemelkedő személyiségeinek egyikévé, a fiatalok igazi példaképévé vált.

Felesége, Komka Magdolna, magasugró bajnoknő két olimpián vett részt, hat alkalommal javította meg az országos rekordot. Idősebb fia, Gyula Európa-bajnok labdarúgó, az UTE bajnokcsapatának tagja volt, jelenleg utánpótláskorú fiatalokkal foglalkozik. Attila fia kiváló tízpróbázó, junior világbajnokságot nyert, már Sydneyben is rajtolt az olimpián, Athénben a hatodik helyen végzett, az elmúlt évi Európa-bajnokságon pedig második lett. Az utóbbi másfél esztendőben édesapja irányította edzéseit.

Ahogyan a Magyar Olimpiai Bizottság honlapja megemlékezésében írja, Zsivótzky Gyula hetvenedik születésnapját ez év februárjában látszólag jó egészségben ünnepelhette. Boldog volt, hogy új otthonba költözhettek. Születésnapjára edénykészletet kapott ajándékba, hogy ízletes körömpörköltet, pacalt, csülköt főzhessen. Alig egy hónap múlva azonban váratlanul kórházba került. Heteken, hónapokon át küzdött a gyilkos kórral, a gondos orvosi kezeléss és szeretett felesége ápolása mellett a legutóbbi időkig bízott felépülésében. Örömet okozott számára, hogy Attila fia, bár tartós sérülése miatt nem tudott megfelelően felkészülni, az oszakai világbajnokságon teljesítette a pekingi olimpia nevezési szintjét. De sajnos már nem tud újabb hasznos tanácsokat adni fiának. A magyar és a nemzetközi sport történetének egyik legkiválóbb alakját veszítette el.

"Pótolhatatlan veszteség érte a magyar atlétikát" - mondta a távirati irodának Rábold Gusztáv, a MASZ elnöke. "Zsivótzky Gyula méltán lett az évszázad atlétája egész életpályája alapján. Nem sokszor születik ilyen képességű ember, az elmúlt 110 évben legalábbis rajta kívül erre nem volt példa, és sejtésem szerint a következő 110 évben sem lesz. Nemcsak versenyzőként, hanem sportvezetőként is rengeteget tett a magyar atlétikáért."

Kamuti Jenő, a MOB főtitkára, orvosként napi kapcsolatban volt Zsivótzky Gyulával. "Versenyzőként sok időt töltöttünk együtt edzőtáborokban, olimpián, de soha nem volt olyan szoros a kapcsolatunk, mint az utóbbi időben, amikor naponta felkerestem a kórházban" - nyilatkozta Kamuti. "Nagy bajnokhoz méltóan viselte a szenvedést, de tervezte a jövőt, s nagyszerű meglátásai voltak, hogy mit kell másképpen csinálni a MOB-ban, amelynek munkájában az elmúlt 2-3 évben minden addiginál aktívabban vett részt. De látni kell, hogy egy hosszan tartó folyamat ért véget most hirtelen. Zsivótzky Gyula a tisztesség és a becsület példaképe volt."

ZSIVÓTZKY GYULA
születési idő, hely: 1937. február 25., Budapest
sportág: atlétika
szakág: kalapácsvetés
felesége: Komka Magdolna
gyermekei: Gyula (1966), Attila (1977)
klubjai: Kiskunfélegyházi Vasas, TF Haladás, TFSE, Újpesti Dózsa
legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1968, Mexikóváros), kétszeres olimpiai ezüstérmes (1960, Róma; 1964, Tokió), Európa-bajnok (1962, Belgrád), Eb-ezüstérmes (1966, Budapest), Eb-bronzérmes (1958, Stockholm), négyszeres Európa-, kétszeres világcsúcstartó, Universiade-győztes (1959, 1961, 1965)
közéleti szerepei: az UTE elnökhelyettese (1991-93), a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke (1999-), a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja (2005), a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke (2004)
elismerései: az év sportolója (1965, 1968), Magyar Örökség-díj (2000), MASZ: az évszázad atlétája (2000), a nemzet sportolója (2004), Kiskunfélegyháza és Balatonfenyves díszpolgára.