A kopaszodó, sovány Davigyenko sosem volt a marketingszakemberek álma, személyiségéből keveset mutatott a pályán, rosszul beszélt angolul, szponzorokat is nehezebben talált, mint mondjuk Nadal vagy Roddick. Játszott tehát és megszállottan dolgozott, gyűjtötte a győzelmeket és a velük járó pénzt.
Követi honfitársa, Jevgenyij Kafelnyikov módszerét, s a lehető legtöbb tornán elindul, inkább folyamatosan játszik, minthogy edzőtáborokban kínozza magát - innen az a bizonyos becenév. Edzője és bátyja, Eduard támogatja ebben, de sokáig úgy érezhette, hogy mivel a Federer, Nadal, Roddick hármas egyikét sem képes megverni, sosem kerülhet igazán a figyelem középpontjába.
Nem egyszerű a helyzete az orosz Davis-kupa-csapatban sem, kicsit kívülálló, noha 2003-ban meghívót kapott: Davigyenko ugyanis Ukrajnában született, s csak 18 évesen kapott orosz állampolgárságot. Meghívása évében egyébként Oroszország győzött, Marat Szafin és Mihajil Juzsnyij vezérletével verték a franciákat Párizsban. Davigyenko mérlege a Dk meccsein pozitív (12-7), de abban a környezetben sokszor nem tudja a legjobbját hozni, ezért nem is válogatja be mindig Samil Tarpiscsev kapitány.
Múlt hét végén azonban játszott a csehek elleni negyeddöntőben, s Tomas Berdych legyőzésével behozhatatlan, 3-1-es előnyhöz juttatta Oroszországot. A mérkőzésnek 3 óra 39 perc után Berdych könyöksérülése vetett véget.